1951-ben pártunk és kormányunk úgy határozott, hogy a népi Lengyelországba egy egykori szociáldemokratát küld külügyi szolgálatra. Drahos Lajos et. hozzáértését senki sem firtatta, a lényeg, mi más, a megbízhatóság lehetett: Drahos szakinak ugyanis nagy érdemei voltak abban, hogy 1948 nyarán a szocdem pártot lenyelte a Magyar Kommunista Párt, létrehozván ezáltal a Magyar Dolgozók Pártját. Drahos et.-nak voltak ugyan hiányosságai, például egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, és hát a sok iskola sem zavarhatta meg a fejét, hisz ezeket Drahos et. nem végezte el. De sebaj, gondolhatta pártunk és államunk vezetése, majd elboldogul valahogy a Lajos, elvégre a szocialista tábor egyetlen nagy család, ahol még a néma gyermeket is megérti az anyja, hát még a komplett hülyét. Drahos et. 1951 júniusában lippitik, lippitik, meg is érkezett Varsóba, és ha már ott járt, hát benézett Boleslaw Bieruthoz, a lengyel nép szeretett Rákosi Mátyásához, aki egyszerre töltötte be a kommunista párt vezetőjének és a köztársaság elnökének felelősséggel teli posztját. Bierut et. agyafúrt ember volt, 1947-ben például, még a kommunista hatalomátvétel előtt, úgy választották meg a legfőbb közjogi méltóságra, hogy nyilvánosan azt hazudta: pártonkívüli, noha a kommunista párt legszűkebb vezetésének tagja volt, és a párt Politikai Bizottsága az ő elnöki dolgozószobájában tartotta üléseit. Drahos et. a vizitről - annak rendje és módja szerint -s. k. feljegyzést is készített. Ezt.
Varso, 195i, juilius 1.
Tárgy: bemutatkozo látogatás
Bierut elnöknél.
szig.biz. (79)
Jelentem hogy junius 25, ikén 1 orakor fogadott Bierut elnök, A protokol szabájoknak megfeleönek,zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprotokol fönök Bathol nagy mrgelégedésére és e elismerésére.
A magánkihalgatás a külügy miniszter jelenlétébentörtént. Bonta elvtárs tolmácsolt. Nagy örömömre szolgál mondotta Bierut elnök , a Magyar Népi demokrácia követét itt üdvözölhetem.
Volt már ön Lengyel országban?
Lengyel országban most vagyok elöször, válaszoltam, Ellenben elnökurat ,tudományos munkájábol ismerem,és egy Magyar mun kásnak a legnagyobb öröm hogy az elnökuratszeméjesn is meg ismerheti. Nagyon megkapo az a hatalmas épitkezés amit itt látok mongyottam.Naprol napra észelhetö hogy fogynak annak aromoknak száma amejet a fasiszták okoztak. Ugy látom hyogy az épitkezés gyorsabban halad mint nálunk.
Az eredmények azt mutatják ,mondotta Bierut elnök,hogy nagyon szépek magyar oszágo is. Külömbségcsak az,hogy lengyelországban a pusztitások sokkal nagyobbak voltak mint magyarországon és nemcsak varsoban, hanem más lengyel nagy városokban és favakban szintén nagy pusztitások voltak. Igy nekünk, mon dotta Berut elnök, a városok felépitésével egyidöben kellett tervezni a gyárak épitését, ugyan ekkor magyar országon job ban rálehetett menni a gyárak épitésére. Mijen kilátások vannak a termésre, kérdezte Bierut elnök? A termés mondottam az idén nagyon jonak mutatkozik. Vannak hejek ahol a buza 2 méterre is megnöt,eges hejeken, nem nagyon számot tevö területeken, az essö már sok, az ár viz is kárt okozott.
Nálunk most kenyér jegy van. De remélem ez az én véleményem, kenyér jegyre nem lesz szükség.
Bierut elnök azt mondta hogy lengyelországbann az ipar meg növekegyésével a városok ipar telepek fogyasztása megnövekedett, és a kisparaszti földekenn a termelök nem tudják ják kielégiteni a szükségletett.
Nálunk mondottam még a kulákok sok szabotázs cselekményt követ el. Azt hiszem, hogyha a szövetkezeti rendszerünk jobban meg erösödik akkor a szabotálások csökkeni fognak.
Az lehet mondotta Birut elnök, de ezzel az osztályharc nem szünik meg amej elöl kitérni nem lehet.
Most fojik a nagy per az összeesküvök ellen, magyarországon, mondotam.
Igen mondotta Bierut elnök, az egyház egy nagy nemzetközi szervezet, amej még igenerös. Es lengyel országban is a legnagyobb ellenfél.
Oda fordult Ksesefkihez,és azt mondta. Néha egészen jol jön egy ijen per.
Azután Rákosi elvtárs hogyléte felöl érdeklödöt.
A miRákosi elvtársunk jol van, mondottam. Sokat dolgozik. Igen, mondotta Bierut elnök, sok jo és eredményes munka.
Kérem önt adja át üdvözletemet Rákosi elvtásnak. A disz örség sorfala mellett,vonultunk ki
Amikor haza értünk, a protokol fönöktöl elbucsuztunk, azt mondam elvtársaimnak, látják hogy megtiszteli a lengyelnép a magyarnépet, nagyon jo munkát kell végeznünk hogyezt a megbecsülést továbbra is kiérdemeljü és megtartsuk.
aláírás
(Drahos Lajos)
Varsoi Magyar követ
Magyar Külügyminisztériumnak
B u d a p e s t
Olcsó élcelődés lenne most azt mondani, hogy evvel az erővel a Török Szultán is lehetett volna a lengyel követ. Drahos et. ugyanis a következő négy évben fejlődőképesnek bizonyult (lám, lám, pártunk és államunk vezetése éles szemmel fedezte fel a csiszolandó gyémántokat!), és elsajátította úgy a gépelés, mint a magyar helyesírás szabályait. (A nyelveket megette a fene, de legalább lengyelül/oroszul beszélő munkatársakat vett maga mellé.) Persze az is lehet, hogy egy teljesen megbízható et.-sal gépeltette le jelentéseit. Ez utóbbi egyébiránt abszolút szabálytalan volt, tekintettel a kötelező éberségre.
A történetnek azonban még nincs vége. A varsói jelentés beérkezett a Magyar Külügyminisztériumba, a Központi Titkos Ügykezelőségen ezt iktatták, majd üstöllést válaszoltak is rá. Imigyen:
oo1277/sz.biz/1951.pol.
Bemutatkozó látogatás
Bierut elnöknél.
DRAHOS LAJOS elvtárs
rk.követ és megh.miniszter
Varsó
A/II/a
SZIGORUAN BIZALMAS
A mult futárpostával megkaptam Követ Elvtárs jelentését a bemutató látogatásokról és megelégedéssel állapítom meg. hogy gyorsan sikerült a kapcsolatokat a hivatalos lengyel szervekkel felvenni.
Kérem Követ Elvtársat, hogy a jövőben a látogatásrokról csak a lényget jelentse. Nem kell, hogy szó szerint leírja a beszélgetés tartalmát.
Budapest, 1951. julius 14.
aláírás
/Farkas Mihályné/
osztályvezető
Az akkori Magyar Külügyminisztérium tehát nem hülyézte le Drahos et.-at. De miért is tette volna? Elvégre Drahos et. jelentése valószínűleg nem volt egyedi eset, ráadásul hősünket magas hivatalos szervek jelölték és küldték ki. A mai Magyar Külügyminisztérium ellenben teljesen más. Érzékenyebb a helyesírás és a nyelvhelyesség szubtilitásai iránt. A fenti iratot ugyanis nem engedték fénymásolni - a kért 110 tétel közül csak ezt az egyet utasították el. Hogy miért?
A szerző történész, az 1956-os Intézet munkatársa.
