Vágvölgyi B. András: Elektrosokk

  • 1996. május 23.

Egotrip

Kedvenc magazinom, a digitális forradalom zászlóshajója, a Wired című San Franciscó-i lap közöl havonta listát arról, hogy mi az, amit wirednek (bedrótozottnak, coolnak), és mi az, amit tirednek (fáradtnak) tartanak. (Lapunk hasábjain Nyírô András tökélte el magát, hogy ezt a szittya homályban is meghonosítja, drótos és fótos magyarításban.) Az áprilisi számban fáradtnak jelölték Prágát, és felvillanyozottnak Budapestet. Tavaly Cambridge-ben (Massachussetts állam, USA) találkoztam egy hölggyel, bizonyos Esther Dysonnal, aki a digitálforradalmár szakma Pravdájának, a Release 1.0-nak a tulajdonosa és mindenese, néhány jól menô számítógépes vállalkozás haszonélvezôje, ôt kérdeztem: digitálforradalmilag mit tart érdekesnek Kelet-Európában. Esther Dyson - a Vanity Fair magazin szerint az új világrend kialakítói közül globalice ô a 47.; az 1. Rupert Murdoch multimédiacézár - szerint Oroszország mindenképpen érdekes, nemcsak forradalmi hagyományai, de fôként tiszteletre méltó méretei miatt. Dyson asszony szerint aztán érdekes Magyarország is, lepôdj meg e helyt, ó, Nyájas Olvasó!, igen: relatív fejlettsége okán.

Vágvölgyi B. András

Kedvenc magazinom, a digitális forradalom zászlóshajója, a Wired című San Franciscó-i lap közöl havonta listát arról, hogy mi az, amit wirednek (bedrótozottnak, coolnak), és mi az, amit tirednek (fáradtnak) tartanak. (Lapunk hasábjain Nyírô András tökélte el magát, hogy ezt a szittya homályban is meghonosítja, drótos és fótos magyarításban.) Az áprilisi számban fáradtnak jelölték Prágát, és felvillanyozottnak Budapestet. Tavaly Cambridge-ben (Massachussetts állam, USA) találkoztam egy hölggyel, bizonyos Esther Dysonnal, aki a digitálforradalmár szakma Pravdájának, a Release 1.0-nak a tulajdonosa és mindenese, néhány jól menô számítógépes vállalkozás haszonélvezôje, ôt kérdeztem: digitálforradalmilag mit tart érdekesnek Kelet-Európában. Esther Dyson - a Vanity Fair magazin szerint az új világrend kialakítói közül globalice ô a 47.; az 1. Rupert Murdoch multimédiacézár - szerint Oroszország mindenképpen érdekes, nemcsak forradalmi hagyományai, de fôként tiszteletre méltó méretei miatt. Dyson asszony szerint aztán érdekes Magyarország is, lepôdj meg e helyt, ó, Nyájas Olvasó!, igen: relatív fejlettsége okán.

Hogy ez mit jelent, az megérne jóval többet, mint amit ez a gyenge kétflekknyi terjedelem megenged, és távol álljon tôlem a gondolata is annak, hogy - afféle, most divatos pinkó-szoclib. újságíróként - én ezt az elmúlt rezsimet bármilyen szempontból mentegessem, de a magyar számítógépes kultúra kialakulása a kádárizmus idejére esett, és ha jobbra sikerült, mint egyéb régióbeli országok számítógépes kultúrájának a kifejlôdése, akkor az abban az idôben fejlôdött így. A dolog ott kezdôdött (lásd részletezve: Farkas János-Szakadát István [szerk.]: Csúcstechnológiák - döntési csúcsok. Kiadja: MTA Politikai Tudományok Intézete-MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Intézete, 1992; Tamás Pál [szerk.]: BITkorszak. Fejezetek a magyar számítástechnika történetébôl. Kiadás: ua.), hogy a KGST Egységes Számítástechnikai Rendszer fedônevű programjában az akkori magyar technoapparátcsikok el tudták érni azt, hogy Magyarország a miniszámítógépek kutatásával és fejlesztésével vett részt a Comecon-hagymázban. Ha ez nem így lett volna, akkor lehet, még ma is Urál-II típusú nagygépekre próbálnánk felcsempészni a gyereknek a Nintendót. Hogy ez nem így lett, abban nagy szerepe volt annak, hogy a magyar számítástechnika már a hetvenes évek végén átállt az IBM-kompatibilitásra. Aztán jött a buherálás, a COCOM-lista tiltásainak öntevékeny-barkácsolós módon való kicselezése, késôbb a gmk-kapitalizmus és kisszövetkezeti burzsujosodás a hardver-szoftver iparban. A vámkedvezmények a számítógépekre, majd az éber vámhatóság sikolyaként a 25 ezres szabály (csak a 25 ezer forintos értékhatár alatti számítógépek, illetve alkatrészek lettek vámmentesek), amire már csak azért is emlékszem, mert ´87-ben, bécsi száműzetésem idején, magam is elszállásoltam pressgassei garzonomban egy komplett magyar hardvermaffiát, akik pontos meghatározások alapján dekonstruálták szanaszéjjel a hardvert 25 ezer alatti darabokra. Ami mindenesetre lényeges: a 80-as évek PC-robbanásában Magyarország tudott valamire támaszkodni és kis fáziskéséssel követni, a személyi számítógépek elterjedtsége így lett a legmagasabb a régióban. És ez még akkor sem kevés, ha a gépek többségén egyelôre csak a Tetris fut!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.