Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Miért unalmas a klasszikus zene?

Egotrip

Miért nem kedveli a legtöbb ember a klasszikus zenét? Mi a legunalmasabb klasszikus zene? Miért van kihalófélben a klasszikus zene? Miért olyan szomorú a klasszikus zene? „Mások ezeket a kérdéseket is felteszik” – állítja barátunk, a Google akkor, ha a címben feltett mondatra keresünk rá.

Kicsit émelygek és röhögnöm kell. Így érezheti magát egy orvos, amikor az online elérhető „öndiagnózist segítő” információkat olvassa. Ám ha már idáig merészkedtem, lássuk, meddig jutok. Figyelembe véve az online kereséssel eltöltött időt, és a kapott eredmény kielemzésére, megértésére irányuló „gondosságot” – a Contentsquare analitikai platform 2021-es, globálisan 20 milliárd felhasználói munkamenetet vizsgáló jelentése szerint az egy oldalon eltöltött idő átlagosan 54 másodperc –, elég lesz csak az angol nyelvű Google-találatok első oldalán további kattintgatás nélkül felugró mondatokat olvasgatni.

Miért nem kedveli a legtöbb ember a klasszikus zenét? „A klasszikus zene száraz, agyas, és mindenféle zsigeri vagy érzelmi vonzerőnek híján van. A darabok gyakran túl hosszúak. A zene ritmikailag gyenge, szinte teljesen lüktetés nélküli, és a tempók sokszor temetésiek. A dallamok unalmasak – gyakran nincs is dallam, csak komplikáltan hangzó dolgok követik egymást.”

A következő kérdésre a keresőprogram által kiválasztott weblap (elsőre nem látom, melyik, de nem is érdekes) egy listával válaszol, megjelölve adott „legunalmasabb” zeneművet, és azt is, ki és melyik médiumon volt az ítész. Purcell: Dido és Aeneas (Fiona Maddocks, The Observer), Wagner: Trisztán és Izolda (Michael White, The Daily Telegraph), Vivaldi: Gloria (Richard Morrison, The Times), Bruckner: Szimfónia (Jessica Duchen, The Independent – hogy hányas számú szimfóniája, az már nem látszik az idézett sorban), Puccini: Pillangó kisasszony (Hilary Finch, The Times).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.