Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Egotrip

Menekültzenekar

A háború, pardon, a különleges katonai művelet megkezdése óta zakatol a művészetdiplomácia. Orosz énekesek, hangszeres szólisták és karmesterek koncertszerződéseinek visszamondásától az állásból való elbocsátásig sok minden, és nagyon gyorsan történik 2022 februárja óta. Világhírű színpadokon világhírű művészek öltöznek kékbe és sárgába, hogy ezzel is szolidaritásukat fejezzék ki Ukrajna népével. Volodimir Zelenszkij elnök nem csak a valódi, de a jelképes frontokon is teljes ellentámadást vezényel, és minden lehetséges alkalmat kihasznál arra, hogy az Oroszország elleni „információs, diplomáciai és kulturális nyomásgyakorlásra” bírja mindazokat, akiktől támogatást remélhet.

„Egyszerűen úgy éreztem, tennem kell valamit” – nyilatkozta az ukrán felmenőkkel is büszkélkedő, 55 éves Keri-Lynn Wilson kanadai karmester, aki a maga különleges művészeti művelete részeként életre hívta az Ukrán Szabadság Zenekarát (Ukrainian Freedom Orchestra), hogy azt ez év júliusában és augusztusában 13 állomásos turnén maga vezényelje. Minden rosszmájúság nélkül bizton állítható, hogy Wilson gyorsreagálású zenediplomáciai hadjáratának sikeréhez a politikai aktualitáson túl férje, Peter Gelb, a New York-i Metropolitan Opera vezérigazgatójának kapcsolati tőkéje is hozzájárult. A nyári koncertsorozat állomásai között találhattuk a mindig populáris londoni Proms vagy a híres Edinburgh International fesztiválokat, az Egyesült Államok fővárosában a Kennedy Centert, a New York-i Lincoln Centerhez tartozó Damrosch Parkot, valamint Berlin, München és Amszterdam koncerttermeit. Az Ukrán Szabadság Zenekarának tagsága az anyaországból érkező, illetve az onnan elmenekült vagy menekülőben lévő, valamint Európa különböző zenei együtteseiben tevékenykedő, magukat ukrán származásúnak valló muzsikusokból állt össze. A műsor közkedvelt alapművek – Beethoven-koncertária, Brahms-szimfónia, Chopin-zongoraverseny – mellett a legismertebb élő ukrán zeneszerző, Valentin Szilvesztrov VII. szimfóniáját is felvonultatta. A nyugati világ sajtójának szalagcímei biztonsággal jelezték a kezdeményezésre irányuló általános figyelmet: „Az Ukrán Szabadság Zenekara: a zenénk a mi fegyverünk” (The New York Times), „Becsatornázni a dühünket: az Ukrán Szabadság Zenekara a Proms-ra megy” (The Guardian), Egy ellenszegülő ukrán zenekar művészei remélik, Putyin meghallja őket (The Washington Post). Végül ismét a The New York Times lapjairól, ezúttal már az egyik hangversenyről megjelent kritika alcíme: „Könnyek és örömujjongás az új nemzeti együttesnek”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.