egotrip

Sajó László: Öt és feles

Viszonylatok (2B, Jászai Mari tér – Pesterzsébet, Pacsirtatelep)

Egotrip

Megindulása (augusztus 13.) óta Pest leghosszabb villamosvonala, menetrend szerinti ideje 48 perc. Ideje, hogy K. Dezső is felszálljon rá.

Jászai Mari tér, ide járt Réz Pál lakásába Holmi-honoráriumért, a nagy ablakban a Duna. Erre lakott a folyami költő, Kántor Péter („A kikötőben az a jó: / Jön egy hajó, megy egy hajó.”), a kikötőből indult a Halászbástya gyászhajó, a Duna-parti bérlőtárs, Attila hamvaival; K. Dezső nem vitt virágot, szégyellte, talált a hajón művirágot, azóta is ott lebeg az Északi összekötő vasúti hídnál, szégyelli. És az örömhajó (Ez a Titanic?, K. Dezső oly szellemes), a Dunaföldvár is innen csapattársa, Béla 65. születésnapján. Itt rejtették el, ne is lássák Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről, az Országház mellől („Csapataink harcban állnak!”). De haladjunk, sose érünk Pacsirtatelepre.

Országház, látogatóközpont, körbe a Kossuth téren, mindenki járt itt, (nem) tüntetni. A kanyar után kezdődik Európa legszebb villamosútja – a magyar túlzások e hazájában bízvást mondhatja K. Dezső (aki persze legfeljebb Prágában villamosozott). Egy ismerőse depresszió ellen utazik, a Boráros térig (az már rosszkedvünk tere, onnan…). Széchenyi István tér, most lezárva, gyászlobogó az Akadémián (vagy mindig kint van?). Eötvös tér, de K. Dezső a budai partot nézi, pesti (vidéki) gyerek. Vigadó tér, innen nézte a tűzijátékokat, gyerekeivel a nyakában. A könyvhetek immár idáig érnek, s végig a korzón, Március 15. tér, gyerekek itt is nyakában, kokárda a (gyerekeire) büszke mellen, Petőfi-szobor („Megyünk az Agyrém-térre / Tün- / Tet- / Ni! […] Az Agyrém-téren / Nincs / Sem- / Mi.”). A Gödör (ez egy másik, sok van) helye, az egyetemről ide ültek ki napozni. Fővám tér, vagyis Dimitrov, Nagycsarnok (ide még visszajövünk). A Corvinus (Marx Károly Közgazdasági) Egyetem, itt nem találta fia diplomakiosztóját, „új épület”; azt hitte, korán jött, ment a Grinzingibe vízipólómeccset nézni (olimpia, tavaly), amikor telefon, hol vagy? most volt vége, kiitta a sört, maradt. Zsil utca, közel a Bakáts tér, lánya itt született a Schöpf-Mereiben (megszűnt), vitte a kismamának az önkiszolgáló étteremből (megszűnt) a csontlevest, azt kívánt, azóta kapcsolatuk (megszűnt). A Kinizsi utcában a róla elnevezett mozi (későbbi Blue Box & Kultiplex, lebontották), a Castróban (már máshol) Fürjes Péter (kitűnő, elfeledett költő, meghalt) barátjával sokszor.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.