egotrip

Sajó László: Öt és feles

Viszonylatok (2B, Jászai Mari tér – Pesterzsébet, Pacsirtatelep)

Egotrip

Megindulása (augusztus 13.) óta Pest leghosszabb villamosvonala, menetrend szerinti ideje 48 perc. Ideje, hogy K. Dezső is felszálljon rá.

Jászai Mari tér, ide járt Réz Pál lakásába Holmi-honoráriumért, a nagy ablakban a Duna. Erre lakott a folyami költő, Kántor Péter („A kikötőben az a jó: / Jön egy hajó, megy egy hajó.”), a kikötőből indult a Halászbástya gyászhajó, a Duna-parti bérlőtárs, Attila hamvaival; K. Dezső nem vitt virágot, szégyellte, talált a hajón művirágot, azóta is ott lebeg az Északi összekötő vasúti hídnál, szégyelli. És az örömhajó (Ez a Titanic?, K. Dezső oly szellemes), a Dunaföldvár is innen csapattársa, Béla 65. születésnapján. Itt rejtették el, ne is lássák Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről, az Országház mellől („Csapataink harcban állnak!”). De haladjunk, sose érünk Pacsirtatelepre.

Országház, látogatóközpont, körbe a Kossuth téren, mindenki járt itt, (nem) tüntetni. A kanyar után kezdődik Európa legszebb villamosútja – a magyar túlzások e hazájában bízvást mondhatja K. Dezső (aki persze legfeljebb Prágában villamosozott). Egy ismerőse depresszió ellen utazik, a Boráros térig (az már rosszkedvünk tere, onnan…). Széchenyi István tér, most lezárva, gyászlobogó az Akadémián (vagy mindig kint van?). Eötvös tér, de K. Dezső a budai partot nézi, pesti (vidéki) gyerek. Vigadó tér, innen nézte a tűzijátékokat, gyerekeivel a nyakában. A könyvhetek immár idáig érnek, s végig a korzón, Március 15. tér, gyerekek itt is nyakában, kokárda a (gyerekeire) büszke mellen, Petőfi-szobor („Megyünk az Agyrém-térre / Tün- / Tet- / Ni! […] Az Agyrém-téren / Nincs / Sem- / Mi.”). A Gödör (ez egy másik, sok van) helye, az egyetemről ide ültek ki napozni. Fővám tér, vagyis Dimitrov, Nagycsarnok (ide még visszajövünk). A Corvinus (Marx Károly Közgazdasági) Egyetem, itt nem találta fia diplomakiosztóját, „új épület”; azt hitte, korán jött, ment a Grinzingibe vízipólómeccset nézni (olimpia, tavaly), amikor telefon, hol vagy? most volt vége, kiitta a sört, maradt. Zsil utca, közel a Bakáts tér, lánya itt született a Schöpf-Mereiben (megszűnt), vitte a kismamának az önkiszolgáló étteremből (megszűnt) a csontlevest, azt kívánt, azóta kapcsolatuk (megszűnt). A Kinizsi utcában a róla elnevezett mozi (későbbi Blue Box & Kultiplex, lebontották), a Castróban (már máshol) Fürjes Péter (kitűnő, elfeledett költő, meghalt) barátjával sokszor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.