Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Egotrip

Taktjel

Gyakran hallom helytelenül takkjelnek ejtve: nyilván, mint sok minden mást, ezt is angol eredetűnek (a tack nagyfejű, vékony, rövid, padlószőnyeg vagy kárpit rögzítésére szolgáló szög, tehát ennek semmi értelme), esetleg a tik-tak hangutánzó szó csonkulásának gondolja az, aki így használja. Valójában, mint magyar zenei zsargonunk nagy része, ez a szó is német eredetű. Takt, azaz ütem, taktus – a zenei lüktetés alapegysége – akusztikus megjelenítéséről van szó, angol nevén ez a click track.

A hangosfilm hőskorában, elsőként talán éppen Walt Disney stúdiójában készülő, szöveg nélküli, de zenében és hangzó effektusokban bővelkedő rajzfilmeknél még metronómot használtak hang és kép szinkronizálására. A klasszikus metronóm négyzet alapú gúla, azaz piramis alakú gép, a zenélést segítő, tempójelző eszköz, amelyet 1816-ban szabadalmaztatott Johann Nepomuk Mälzel mérnök-feltaláló. A felhúzható, lengő inganyelv segítségével tiktakoló hangot adó szerkezet, bár átesett fejlesztéseken, alapvetően nem változott a századok folyamán. Ma is vásárolhatunk a Mälzel-féle metronómhoz igen hasonlatosat bármelyik hangszerboltban. A Disney-csapat fejlesztette, később tick systemnek elnevezett módszert azután – már az 1930-as években – a többsávos hangfelvétel technológiája ítélte kihalásra. Abban a pillanatban, hogy a zenei anyag szólamait külön szalagsávra lehetett rögzíteni, megszületett a rájátszás (dubbing) lehetősége, azaz mondjuk egy előre felvett dobszólam „fölé” utólag oda lehetett muzsikálni a bőgő- vagy egyéb hangszeres anyagokat. Rájátszásnál mindig az van hátrányban, aki másodjára, harmadjára stb. kerül sorra, mert akkor már muszáj együtt lenni a már rögzített anyaggal. Ebben, a felvett és felveendő szólamok koordinálásában segít a ma már minden digitális sávra (track) rögzített taktjel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.