Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Egotrip

Taktjel

Gyakran hallom helytelenül takkjelnek ejtve: nyilván, mint sok minden mást, ezt is angol eredetűnek (a tack nagyfejű, vékony, rövid, padlószőnyeg vagy kárpit rögzítésére szolgáló szög, tehát ennek semmi értelme), esetleg a tik-tak hangutánzó szó csonkulásának gondolja az, aki így használja. Valójában, mint magyar zenei zsargonunk nagy része, ez a szó is német eredetű. Takt, azaz ütem, taktus – a zenei lüktetés alapegysége – akusztikus megjelenítéséről van szó, angol nevén ez a click track.

A hangosfilm hőskorában, elsőként talán éppen Walt Disney stúdiójában készülő, szöveg nélküli, de zenében és hangzó effektusokban bővelkedő rajzfilmeknél még metronómot használtak hang és kép szinkronizálására. A klasszikus metronóm négyzet alapú gúla, azaz piramis alakú gép, a zenélést segítő, tempójelző eszköz, amelyet 1816-ban szabadalmaztatott Johann Nepomuk Mälzel mérnök-feltaláló. A felhúzható, lengő inganyelv segítségével tiktakoló hangot adó szerkezet, bár átesett fejlesztéseken, alapvetően nem változott a századok folyamán. Ma is vásárolhatunk a Mälzel-féle metronómhoz igen hasonlatosat bármelyik hangszerboltban. A Disney-csapat fejlesztette, később tick systemnek elnevezett módszert azután – már az 1930-as években – a többsávos hangfelvétel technológiája ítélte kihalásra. Abban a pillanatban, hogy a zenei anyag szólamait külön szalagsávra lehetett rögzíteni, megszületett a rájátszás (dubbing) lehetősége, azaz mondjuk egy előre felvett dobszólam „fölé” utólag oda lehetett muzsikálni a bőgő- vagy egyéb hangszeres anyagokat. Rájátszásnál mindig az van hátrányban, aki másodjára, harmadjára stb. kerül sorra, mert akkor már muszáj együtt lenni a már rögzített anyaggal. Ebben, a felvett és felveendő szólamok koordinálásában segít a ma már minden digitális sávra (track) rögzített taktjel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.