egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Egotrip

Ez a woke nem valami új dolog. Én például már negyven éve hallottam egy fekete diáktársamtól Minneapolisban a stay woke (éberen figyelj) kifejezést. Akkor persze a woke még csak az afroamerikai angol szava volt, és a feketék diszkriminációjával szembeni ellenállásra utalt.

Ébredő magyarok?

Ez a woke nem valami új dolog. Én például már negyven éve hallottam egy fekete diáktársamtól Minneapolisban a stay woke (éberen figyelj) kifejezést. Akkor persze a woke még csak az afroamerikai angol szava volt, és a feketék diszkriminációjával szembeni ellenállásra utalt.

Az angolban a woke szót az utóbbi években főként megvető, gúnyos értelemben használják (fenyegető ideológiai katyvasz), akárcsak ikertestvérét, a cancel culture, magyar nevén eltörléskultúra kifejezést. Ez utóbbi arra utal, hogy egyeseket a nőkre vagy a kisebbségekre nézve sértőnek vélt viselkedésük, kijelentéseik miatt kiközösítenek, adott esetben akár ki is rúgnak az állásukból. Kétségtelen, hogy a hanyatló Nyugaton túl sokan éltek és élnek vissza a diszkrimináció megtorolhatóságának a lehetőségével. A konzervatív jobboldal erre persze úgy reagált, hogy a médiában a woke és a cancel culture jelentését a nők és a kisebbségi aktivisták túlkapásaira és (nem ritka) őrültségeire korlátozta. Ez persze azt tudatosítja az emberekben, hogy a társadalom ma eszement kisebbségi lobbik terrorja és cenzúrája alatt senyved, míg a máig meglévő előjogok rendszerére és a létező diszkriminációra jóval kevesebben figyelnek.

A woke oldalági rokona a progressive szó, amely a bűn és a métely összefoglaló kategóriája az amerikai konzervatívok (és immár a mi Fideszünk) retorikájában. A progresszió az ő nyelvükben agresszió és perverzió. A progresszív szó eredeti jelentése „haladó” volt (még az amerikai angol ezoterikus fordulata előtt), de ez a szó a modern időkben új jelentést nyert. Felteszem, hogy sok mélyen elkötelezett fideszes május 4-ig nem is tudott erről. Budapesten azonban, a Conservative Political Action Coalition (CPAC) tanácskozásának megnyitóján tartott beszédében, Orbán Viktor mintegy másfél tucatszor utalt a „progresszió vírusára”, amely, mint tudjuk, a nemzetállamok szépséges testén tenyészik, vö. progresszív átnevelés, progresszív elit, progresszív párt­alapítványok és kutatólaboratóriumok stb. A „progresszív erők” kifejezés mindazon (nyugati) háborús uszítókra utal, akik konfliktust provokáltak ki, hogy új világrendet hozzanak létre. Ezek manapság migránsokkal árasztják el keresztyén-keresztény Európánkat, felhígítván ősi kultúránkat, ráadásul homokosokat és transzgendereket akarnak nevelni a mi ártatlan, ciszgender gyermekeinkből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.