Mintha pszichológussá váltak volna országunk gazdasági vezetői, amikor keresik annak okát, hogy miért nem fogyaszt többet a magyar lakosság. A gazdaságpolitikát manapság irányító Nagy Márton és a másodhegedűssé degradált pénzügyminiszter túlzott óvatosságról beszél, az MNB alelnöke pedig a bizalom hiányát okolja. Sokan mellébeszélésnek tartják mindezt, mondván: naná, hogy nem fogyasztunk többet, ha nincs miből.
Nehéz a társadalomra általánosan érvényes megállapítást tenni, hiszen vannak köztünk dúsgazdagok és mélyszegények, hedonisták és aszketikusak, mának élők és a jövőtől szorongók. A KSH ma már az összes munkáltató körében számba veszi a teljes munkaidőben dolgozók kereseteit, és e szerint mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset 14 százalékkal nőtt az idei első félévben az előző év első feléhez képest. Az inflációval korrigálva, ez reálértéken durván 10 százalékos emelkedés egy év leforgása alatt, és a jelentős bérkülönbségek ellenére szinte minden ágazatban legalább 6 százalékkal nőttek az átlagos reálkeresetek.
Ez jól is jött azt követően, hogy a 2022-ben felszökött, és még 2023 első felében is nagyon magas infláció alaposan viszavett a jövedelmek vásárlóerejéből. A fejtörést most az okozza, hogy a lakossági vásárlóerő mostani, érzékelhető bővülése miért nem tükröződik a háztartások fogyasztásában. Magyarázhat valamennyit ebből az, hogy mind többet vásárolunk az online kereskedelemben, amelynek a külföldi cégeknél (például a gyorsan nyomuló kínai Temunál) realizált hányadát nem veszi számba a magyar statisztika. Ám a szakma által 10 százalékos részesedésűre becsült e-kereskedelem zöme belföldön bejegyzett cégeknél történik, ami nem kerüli el a hazai statisztikusok látóterét – ezt az online forgalom KSH által mért 8 százalékos aránya is tükrözi.
A reáljövedelem és a fogyasztás közötti diszkrepanciában a külföldi webshopoknál bizonyosan nagyobb szerepet játszik a megtakarítási hajlandóság erősödése. A csúcsra járatott infláció ugyanis a folyó jövedelmek mellett a hosszú évek során felhalmozott megtakarításokat is alaposan megcsapolta. A lakosság készpénzben és nem, vagy alig kamatozó folyószámlákon tartott vagyonának jó harmadát, mintegy 7000 milliárd forintot emésztett fel az infláció az elmúlt két év során.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
