A kisdobos álomautóval jár – RetróLaci és a Lemezárugyár

Élet + Mód

Találtunk egy gyűjtőt, aki a Kádár-korszak játék autóiban leli örömét. Kutatásai nyomán feltárul egy gyár története, a mutáns csótánytól a holdkompon át a cápa BMW-ig. Galériával!

Van igazi neve is, de nem árulja el, úgyis RetróLaciként ismeri mindenki. Több mint ötszáz, magyar lendkerekes autóból álló gyűjteménye titkos helyen van – játszani nem enged. Amúgy buszvezető, ám azt, hogy örök gyermek, csak tíz éve, 36 éves korában fedezte fel. Akkor kerültek elő régi játékai szülei padlásáról, köztük azok a jellegzetes, fémből vagy műanyagból készült lendkerekes autók, amiket azóta szenvedélyesen gyűjt. „2003-ban leporoltam, helyrepofozgattam őket, harminc év elteltével megint kedvet kaptam gyűjteni, cserélgetni. Azóta barátokkal, gyűjtőkkel kutatjuk, hol lelhető fel még egy-egy régi darab” – írja honlapján (http://jatekmuzeum.mindenkilapja.hu/), ahol büszkén említi nagy fogásait. „Véletlenül bukkantam a gárdonyi piacon egy bácsira, aki a nyaralójuk padlásán vagy harminc évig porosodott kis Pobjeda teherautókat árulta, de kaptam egy  ritka Mercedes prototípust a Lemezárugyárban már 1955-ben inasként dolgozó úrtól is.” Laci netes életrajzából az is kiderül, hogy nem csak nálunk, külföldön is érdemes keresgélni. „Nemrég küldtek a volt NDK területéről egy vitrinállapotú Packard mentőt”, de sikerült felszámolt trafikból származó, még dobozban lévő autókat is beszereznie.


„Leginkább a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek autóit gyűjtöm, azokat, melyekhez a gyermekkorom kötődik” – mondja, de hobbiját tovább „specifikálta”. Kizárólag hazai gyártású játékot gyűjt, nem csoda, hogy figyelme a legnagyobb korabeli gyártóra, a Magyar Lemezárugyárra fókuszált. Sikerült oly mértékben megismerni a gyár történetét, mintha egész életében ott dolgozott volna.

Az Akácfa utcától Győrig
De mit is kell tudni a cégről, ami a hatvanas-hetvenes években még a csokigyárnál is izgalmasabb volt a kölyköknek? A kályha Stadler Mihály Akácfa utcai szita- és sodronykészítő üzeme és üzlete volt, ami 1872-ben nyílt. Az üzlet jól ment, Stadler 1906-ban bekövetkezett halálakor már gyárként működött a Hajós utcában, az új cégvezető – Stadler veje, Éber István – pedig olyan ügyesnek bizonyult, hogy 1920-ra már részvénytársaságot hozhatott létre, illetve Angyalföldön egy nagyobb üzemet, ahol nemcsak szita- és sodrony., de lánc-, sőt csőbútorgyártás is folyt. A harmincas években az üzem és a profil tovább bővült zárkészítéssel, 1939-től pedig nemcsak a német Zündapp motorkerékpárgyár bizonyos alkatrészeit gyártották, de Népmotor néven saját járművel is előálltak. Az államosítás után a Stadler Vas- és Csőbútorgyár a Lemezárugyár nevet kapta, ami más, kisebb cégeket is (Batta Testvérek Rt., Magyar Fém- és Játékárugyár, Phönix Fémáru, Martinovics-féle Lószerszám) magába szippantott. Az új vállalat központja a Stadler angyalföldi bázisa lett, honvédségi cipzártól a biciklipumpáig, biztonsági záraktól a teáskannáig és a felmosóvödörig mindent gyártottak.

Lendkerekes autóval 1953-ban jelentkeztek. A leginkább mutáns csótányra emlékeztető, barnásfekete, bakelitkarosszériás játékszer akkora sikert aratott a korabeli pajtások körében (nem volt konkurencia), hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium úgy döntött: a Lemezárugyár legyen a hazai játékgyártás bázisa. 1954-ben a célra egy győri üzemet jelöltek ki, ahol korábban fémdobozokat és -kannákat, illetve úgynevezett bazárjátékokat gyártottak, ami már akkoriban is a silány szinonimáját jelentette.

Győrben a fejlesztés azonnal meghozta gyümölcsét, az ötvenes évek népszerű termékei közt találjuk például a diavetítőt, de az évtized végére kissé pofásabb lendkerekes autók is megjelentek – más lapra tartozik, hogy ezek a modellek szinte egy az egyben nyugati játékok másolatai voltak, noha itthon a legtöbben Moszkvicsnak mondták a rendőrségi, mentő-, tűzoltó-, sőt autómentő és platós kivitelben, a nyolcvanas évek végéig gyártott kisautókat.

„Nem Moszkvics volt az, hanem Vanguard” – mondja RetróLaci –, szinte ugyanilyet gyártott egy nyugatnémet cég”, de hozzáteszi, ugyanekkor az Ikarus 30-as buszt is kihozták lendkerekesben, annak pedig nincs „előzménye”.

Csak nyugati kocsi
A győri gyár aranykora a hatvanas évek elején kezdődött, ekkor került forgalomba sok-sok, mára legendássá magasztosult játékszer a csipegető csibétől a kutyás perselyen át a holdkompig, amelyek a Kádár-korszak gyermekeinek – több generációnak is – bearanyozták az életét.

És persze jöttek az autók is, fémből, műanyagból, de a legérdekesebb az volt, hogy szinte kizárólag nyugati típusú kocsikat gyártottak. Műanyagból olyan korabeli sztárokat, mint a fecskefarkú Mercedes, az Opel Caravan, a Fiat 600-as és 1800-as, a cápa BMW, és persze a VW Bogár vagy annak hippimikrobusz-változata. A játék autók csúcsát a nagyobb méretű, fémből készült, lényegesen szebben kimunkált kocsik jelentették, a Packard és a Jaguar E, illetve a Plymouth.

RetróLacinak ezekből a kocsikból van vagy ötszáz különféle variánsa, igazi ritkaságoktól kezdve az olyan a tömegáruig, ami szinte minden trafik polcán megtalálható volt a kilencvenes évek elejéig. Ha világviszonylatban nézzük, a magyar lendkerekes autók nem számítanak jelentősnek. Többségüket valamelyik nyugati modellről koppintották, így komoly értéket is általában a magyar gyűjtők számára jelentenek. „Sajnos későn kezdtem – mondja Laci –, 2003-ban már nagyon nehéz volt igazi csemegéket beszerezni, a régi gyűjtők mindent lehalásztak.” De azért nem kellett őt sem félteni. Gyűjteményében ráadásul olyan egyedi darabok is fellelhetők, amiket eredetileg nem gyártottak Győrben. Különleges színű kocsikról van szó, amiket a kirakatban szívott például pirosról rózsaszínre a nap.

A laikus számára azonban más tanulságai is vannak e történetnek. Ha időrendi sorrendbe állítjuk a termékeket, meglepve tapasztalhatjuk, hogy a lendkerekes autók milyen jól reprezentálják a Kádár-korszak 33 évének gazdasági lejtmenetét. A hatvanas évek fém alkatrészeit, igényes festését, csomagolását a hetvenes évekre leegyszerűsítették, a nyolcvanas években pedig szó szerint szétbarmolták, hivatalosan a divat jegyében, de inkább csak hogy olcsóbban kijöjjenek. Az viszont érthetetlen, hogy szocialista modelljeiket – Lada 1500-as, Skoda 105-ös, Trabant – miért éppen ekkor dobták piacra. Galériánkban a lendkerekes autók fejlődéstörténetét követhetik nyomon RetróLaci gyűjteménye nyomán.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.