A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet kutatást végzett „A 1000 leggazdagabb 2024” című kiadvány számára a gazdagok és a gazdagság megítéléséről. Tízből három magyar szegénynek érzi magát, míg gazdagnak csak nagyon kevesen – olvasható az atv.hu-n.
A megkérdezettek 31 százaléka kifejezetten szegények gondolja magát, a többség, azaz 62 százalék se nem gazdagnak, se nem szegények nevezte magát.
A magát gazdagnak gondolók aránya elenyésző, mindössze 4 százalék.
Az emberek 68 százaléka egyébként ismer olyan személyt, akik szerinte a gazdagok közé tartoznak. A magukat szegénynek sorolók azonban kevesebb arányban, 58 százalékban.
A gazdag emberekkel kapcsolatban gyakran esik szó az adományozó, segítő, támogató és mecénási tevékenységükről. A szegények mindössze 1 százaléka állítja azt, hogy a gazdag ismerőseik rendszeresen támogatják a náluk rosszabbul élőket pénzzel, vásárlással vagy adománnyal. Sőt,
61 százalékuk azt tapasztalta, hogy a gazdagokra egyáltalán nem jellemző az adakozás.
A közepes egzisztenciális helyzetben levők azonban pozitívabb tapasztalatokkal rendelkeznek: 6 százalékuk konkrétan tapasztalta, hogy a tehetősek segítenek másoknak, és 42 százalékuk azt érzékeli, hogy alkalmanként teszik ezt a gazdagok. Az anyagi értelemben középen levők csoportja önzetlenebbnek tartja a gazdagokat, mint a szegények.
A kutatás szerint a többség bevezetné a progresszív adózást, még a gazdagok hetven százaléka is. A progresszív adó azt jelenti, hogy ha valakinek nagyobb a jövedelme, akkor nagyobb százalékát fizesse be adó formájában. A nagy vagyont is többen (80 százalék) megadóztatnák, mint nem (11 százalék).
Az idősek kimagasló többsége, 91 százaléka bevezetné a vagyonosokra vonatkozó adót.
A luxusadót legnagyobb arányban 500 millió forint feletti vagyon esetében támogatnák a megkérdezettek.
Arról, hogy ki számít ma vagyonosnak Magyarországon, ebben a cikkünkben írtunk:
