Nagyszabású felmérést végzett a járvány idején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform Egyesület, valamint a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara, amelyben több más tényező mellett azt vizsgálták, hány kiló élelmiszert halmoztak fel a háztartások – számolt be az Infostart.
A május első felében végzett online kutatás során nem várt nagyságú mintán dolgozhattak, ugyanis több mint 3000 ember töltötte ki a kérdőívet.
A kutatás legfontosabb eleme az volt, hogy kiderült, a járvány idején a karantén időszakot sokan arra használták, hogy elkezdjenek sütni-főzni, vagy elkezdjenek egészségesebben táplálkozni és odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására, és visszajött a gyakorlatba az otthoni kézmosás, kézfertőtlenítés fontossága – közölte az InfoRádióban Kasza Gyula, a kutatás vezetője.
Mint elmondta, míg korábban egy háztartásból átlagosan heti 2-3 alkalommal mentek bevásárolni, ez a járvány idején átlagosan egyre csökkent, vagyis a családok általában egy hétre előre szerezték be az élelmiszert, ami a kérdőivek értékelői szerint előnyös, mert így tudatosabbá vált a vásárlás.
A járványban mint ahogy az ismertté vált, valószínűsíthető volt, megnőtt a hosszabban eltartható, csomagolt élelmiszerek fogyasztása, csakúgy, mint az otthoni sütéshez-főzéshez használt termékeké.
De kiderült, kevesebb fogyott viszont alkoholos termékekből, desszertekből, édességből, sós rágcsálnivalókból és különösen energiaitalokból.
A kutatás szerint körülbelül hasonló szinten maradt a táplálkozásunk, mint a korábbi, aktív időszakban, de a négy fal közé kényszerülve jóval kevesebbet mozogtunk, ezért a kérdőív eredményeinek tanúsága szerint átlagosan egy kilót híztak az állampolgárok a járvány ideje alatt.
Volt, aki ennél többet hízott, minden 10. ember viszont többet akart és tudott sportolni a akarantén ideje alatt, ők testsúlycsökkenésről számoltak be.
Mint ismert járványügyi vészhelyzet kezdeti időszakában hazánkban is pánikvásárlás volt tapasztalható, ám úgy tűnik, az akkor felhalmozott élelmiszerek még most is nagy mennyiségben ott vannak a háztartásokban. Ugyanakkor ez többeknek megtetszett, mert a megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, hogy az otthoni élelmiszer-készletezés jó dolog, amit a továbbiakban is fenn kívánnak tartani.
"A felmérés időpontjában egy háztartásban átlagosan 36 kilogramm élelmiszertartalékot találtunk. Ennek körülbelül egyharmadát a folyadékok (elsősorban ásványvizek) tették ki, és a kétharmada volt szilárd élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb háztartás legalább két hétig el tudna lenni abból a tartalékból, amit otthon őriz" – mondta el a projektvezető Kasza Gyula. Hozzátette ugyanakkor figyelemfelhívásképp, hogy bár élelmiszerpazarlási szempontból a tartalékolás hasznos lehet, de csak akkor, ha a fogyasztók nyomon követik az élelmiszerek lejárati idejét.
