„Hiszek a zene csodatévő erejében” – Palya Bea a tököli börtönben

Élet + Mód

„Most találkoztunk először, és máris együtt énekelünk.” Ezzel a mondattal szemléltette a zenében rejlő lehetőségeket Palya Bea a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében adott koncertjén. „Ennyi” – kiabálta be valaki erre a közönségből. És tényleg ilyen egyszerű volt.

Palya Bea és kísérőzenészei tököli koncertjén úgy érezhettük magunkat, mintha egy átlagos vidéki művházban lennénk, csupán a körülbelül 80 elítélt rabruhája – szürke a nagykorúaknak, zöld a fiataloknak – emlékeztetett arra, hogy egy börtön épületében vagyunk. Csáti Ágnes büntetés-végrehajtási százados a magyarnarancs.hu-nak elmondta, hogy egy nyári programsorozat lezárásaként, a fogvatartottak véleményét is kikérve szervezték az augusztus 29-i fellépést. Az intézményben ugyanis a fiatalkorúak iskolai vagy szakiskolai oktatásban vesznek részt, így a nyári szünetben igénylik a szórakozást. „Fő profilunk a munkáltatás, de nagy hangsúlyt fektetünk a szabadidő hasznos eltöltésére is” – mondta Csáti.

false

 

Fotók: Sióréti Gábor

Az énekesnőnek nem ez volt az első hasonló koncertje, korábban többször fellépett a Maglódi úti börtönben és az esztergomi leánynevelő intézetben is. Ennek megfelelően Ifjabb Tóth Pisti gitárossal és Bodoczki Ernő bőgőssel egyetemben magától értetődő természetességgel vette az akadályt, és a harmadik számtól megnyerte magának a rabok odaadó figyelmét, holott ugyanők pár perccel korábban a művészek és a sajtó jelenléte miatt még láthatóan feszengve foglalták el helyüket („Nyugi, csak az Index meg a Narancs van itt” – oldotta egy ponton a feszültséget Palya), de a dalok végét és a remek szólókat mind ütemesebb tapsban és hangosabb füttyögésben kifejeződő lelkesedés kísérte.

false

A koncert fő erőssége mégis a közönség bevonása és – nem csak átvitt értelemben való – megszólítása volt. Ehhez Palya Bea a legváltozatosabb trükköket alkalmazta. Először csak a taps és a csettintés volt a feladat, később dobolással, tánccal, együttes és szóló énekléssel is bekapcsolódhattak az elítéltek. A két bátor, saját dallal előálló jelentkezőt hallgatva elég mondvacsináltnak tűntek a tehetségkutató műsorok kihalása melletti érvek. A legfelemelőbb rész mégis az volt, amikor az énekesnő álmaik felől érdeklődött a raboknál, melyekre aztán a zenekar improvizációkkal válaszolt. „Hiszek a zene csodatévő erejében, abban, hogy a legnehezebb helyzeteken is átsegítheti az embert” – magyarázta Palya Bea. A legtöbb elítélt természetesen a minél korábbi szabadulásra vágyott, de az sem ért senkit meglepetésként, hogy többen szerettek volna pénzt vagy nőt az ágyukba. Improvizációt végül a „pincér egy hajón”, a „villanyszerelő” és a „gyógyuljon meg a feleségem” témákra hallhattunk.

false

 

 

A visszataps – ilyen is volt! – után az énekesnő kislányáról mesélt az elítélteknek, majd kíséret nélkül elénekelte Elszálló című dalát. Ekkorra dőlt el az a mindaddig nyitott kérdés, hogy vajon nem infantilizálja-e túlságosan közönségét Palya Bea. „Eljutottunk oda, amit a legelején is gondoltam, hogy ők nem fogvatartottak, hanem egyszerűen emberek, akik örülnek, ha jó zenét hallanak és szeretetet kapnak” – mondta lapunknak az énekesnő, aki az ilyen fellépéseket nem egyoldalú segítségnyújtásként, hanem kétirányú folyamatként értékeli. „Látni, hogy másfél óra alatt hogyan alakulnak át, az nekem is hatalmas élmény.”

A magyarnarancs.hu-nak nyilatkozó elítéltek mind pozitív csalódásként írták le a koncertet, mint mondták, Palya Bea munkásságáról nem sokat tudtak, de látták a tévében, és úgy gondolták, érdemes ezt a műfajt is kipróbálni. „Elvarázsolt bennünket a műsor. Engem leginkább a művésznő lelkivilága fogott meg, én is elgondolkodtam a szülőség, a gyereknevelés dolgain” – mesélte az egyik nagykorú fogvatartott.

 

false

Csáti Ágnes is úgy látja, hogy az intézmény lakóinak pszichés állapotán segítenek ezek a programok, a résztvevőket a munkabeosztást is figyelembe véve az alapján is válogatták, hogy a nevelők szerint kire fért rá a mókuskerékből való kimozdulás. „Egyébként nagyon sokféle elítélt látta a műsort, van, aki 13 nap múlva, van, aki 3 év múlva szabadul” – tájékoztatott a százados. Palya Bea is azt hangsúlyozta, hogy a zenének segítenie kell a nehéz helyzetekben. Ő maga nem csupán problémáin, de minden fontosabb szituáción is a zene segítségével jut túl. „Bár az is hozzátartozik a dologhoz, hogy nem is tudom, milyen lehet éneklés nélkül élni, mivel sosem próbáltam” – mondta.

A koncert lezárultával lassan visszaállt a börtön rendje, előjöttek a protokolláris kérdések: ki hogyan megy vissza a szálláshelyére, ki nyilatkozhat, kinek mutathatjuk az arcát. Mi is ekkor döbbentünk rá, hogy 80 elítélttel és csupán egy-két őrrel ültük végig a műsort. Talán másfél órára a rabok is elfelejtették, hol is vannak.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”