Megdöbbentő kutatás: a nők kezdenek annyit inni, mint a férfiak

Élet + Mód

Egy hónapnyi közös nem ivás is lehet akkora buli, mint egy közös ivászat.

Idén harmadik alkalommal teheti le a poharat egy hónapra mindenki, aki kíváncsi, milyen lenne az élete alkohol nélkül. Se szülinapi koccintás, se pénteki buli, se egyéb: a Száraz November mindazoknak kínál kihívást, akik kíváncsiak, vajon mennyire épült be az alkohol a hétköznapjaikba.

Ma reggel a Grundon mutatták be a szervezők az idei programot és a tavalyi esemény eredményeit, mindezt kiegészítve egy az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói által készített felmérés ismertetésével.

A Száraz Novembert 2016-ban rendezte meg először a Kék Pont Alapítvány Biopolitikai Műhelye – vezette be az eseményt a szervezetet képviselő Dávid Ferenc. Míg az első esemény százas nagyságrendű résztvevővel működött, a Semmelweis Egyetem által készített kérdőíves kutatás eredményei szerint a tavalyi esemény már több mint egymillió főt ért el, ebből pedig az egymás támogatására épülő, a Száraz Novemberben részt vevők zárt csoportjának 634 tagja volt.

A program eredményei közé tartozik, hogy a kihívást „elbukók” alkoholfogyasztása is jelentősen csökkent. Az „elbukók” és a „sikeresek” mentális állapota a sikerességtől függetlenül javult.

A kutatásban a résztvevők két kérdőívet töltöttek ki: a hónap eleji kérdőívet 467 fő töltötte ki, a hónap végi kérdőívre már csak 151-en maradtak. A válaszadók 49,6%-a volt nő, a kitöltők átlagéletkora 34–28 év között volt. A kihívást a kérdezettek 76,15% teljesítette, ez persze nem fedi le a Száraz November összes résztvevőjét.

Nők a pult előtt

Azóta az egy hónapnyi absztinencián alapuló esemény igazi közösségi szervezésű program lett, és úgy döntöttek, idén már konkrét tematikával indítják el a programot. Így kapta az esemény a „Nők a pult előtt” megjelölést, amellyel kiemelten a női ivást, a nőket érintő alkoholproblémákat kívánják a középpontba helyezni, reflektálva arra, hogy a nők alkoholfogyasztása még az egyébként is tabusított alkoholizmusnál is nagyobb tabunak számít.

A tematikusság jegyében az ELTE PPK-val stratégiai partnerségben készítettek kvalitatív kutatást, az eredményeket a kutatócsoport részéről Rácz József és Pados Eszter mutatta be. (A kutatásba 79 fő jelentkezett, 23 résztvevő naplója volt elemezhető: 12 „sikeres” és 11 „elbukó” bejegyzéseiből állt össze.) Az „elbukó” kifejezést természetesen csak az alkoholfogyasztásra vonatkoztatják, hiszen önmagában a szándékot és a próbát már sikernek tartják.

Bár a kutatást 18 év feletti résztvevőkkel végezték, Rácz József (ELTE PPK) kérdésünkre elmondta: „15 éves korban már elég jelentős az alkoholfogyasztás, 12-13 éves korban már elkezdődik. Az alkohollal való találkozás 6-7 éves korban megtörténik, de ez csak azt jelenti, hogy a szülők poharából ihatnak a gyerekek egy kortyot. 11-12 éves korban kezdődik el, hogy már a barátokkal is isznak sört, bort és a középiskola az, amikor töményt is elkezdenek inni.”

false

Rácz kiemeli, hogy fontos lenne, ha tudatosíthatnánk magunkban, milyen mennyiségben és hogyan fogyasztunk alkoholt. Ebben nagy segítség lenne egy olyan alkoholegység-rendszer bevezetése, amely egyébként az angolszász területeken már működik, igaz, eltérő ajánlásokkal.

Drog rossz, pia jó – értem?

„Azt gondolom, hogy Magyarországon nincs alkoholstratégia, míg kábítószer-stratégia van” – mondja el Rácz arra a kérdésünkre, hogy milyen feladata lenne az államnak az alkoholproblémák megelőzésében, a helyzet javításában. „Alkoholprevenciós programok sincsenek, kábítószer-prevenciósak se nagyon vannak. Például a kis kockázatú alkoholfogyasztással kapcsolatos mutatókat kellene kommunikálni, de ahhoz az kellene, hogy Magyarországon egy hasonló – egyszerű, könnyen érthető – rendszert fogadjanak el. De ilyenfajta kommunikációt nem látni.”

Pados Eszter hozzáteszi, hogy a hozzáállás is fontos lenne: „Egy olyan légkörnek kellene kialakulnia, hogy ne tabu legyen az alkoholfogyasztás, hanem bátran merjenek segítséget kérni azok, akik felismerik, hogy ez nekik nehézséget okoz.”

false

A nők alkoholfogyasztásának középpontba állítását az is indokolta, hogy a kutatás eredményei szerint a nők igenis szívesen beszélnek az alkohollal kapcsolatos tapasztalataikról, küzdéseikről, és a tabu feloldása után segítő közösséget tudnak teremteni egymásnak.

Ahogy kifejtik, a nők alkoholfogyasztásának és a megküzdési stratégiáiknak a megismerése közelebb vihet minket a kockázati ivás csapdáinak megértéséhez és a mértékmegtartás gyakorlatának megismeréséhez. Így tehát az idei Száraz November kiemelt célja, hogy minél több nő vegyen részt aktívan az alkoholról folyó, építő jellegű társadalmi diskurzusban.

false

Emellett a kutatásban leírják, hogy

  • a nők tendenciaszerűen kezdenek annyit inni, mint a férfiak. Ez azért is probléma, mert szervezetük rosszabbul reagál az alkoholra – ugyanannyi alkohol kockázatosabb számukra.
  • A kockázatos ivás a fiatal (25 évesnél fiatalabb) és az idősebb (60 év felett) nőknél gyakoribb. Ők a leginkább veszélyeztetettek.
  • A női ivás és kezelés stigmatizáltabb, mint a férfiaknál – kevésbé lehet beszélni róla, kevésbé lehet segítséget kérni.
  • A nők később kezdenek el inni, de ivási karrierjük rövidebb: hamarabb kerülnek kezelésbe súlyos alkoholproblémák miatt (teleszkópjelenség).
  • A nők inkább lelki problémák miatt isznak – a férfiak inkább társas hatások, konformizmus miatt.
  • Kockázatosan ivó nők gyakrabban szenvedtek el gyermekkori fizikai és szexuális bántalmazást.
  • A nőkre az alkohol – biológiai okok miatt – fokozottabban hat, következményei súlyosabbak.
false

„…Volt egy kisebb ünneplés, amikor is előkerültek a pezsgőspoharak és bár kifejeztem, hogy nem szeretnék inni, végezetül rám erőszakolták… végezetül úgy sikerült nem innom, hogy mindkét alkalommal átöntöttem a pezsgőt, majd később a whiskyt a barátom poharába” – idézi a kutatás az egyik résztvevő naplóját. Az esetből kitűnik, hogy mennyire fontos a közösség támogatása – akkor is, ha egy hónapra, de akkor is, ha hosszabb időre szeretné valaki letenni a poharat. Főleg annak tudatában, hogy a kutatások szerint az iváshoz és az absztinenciához fűződő viszonyban az ivás általában a konvencionális, az absztinencia pedig a deviancia. Épp ezért a Száraz Novemberhez csatlakozók létrehoztak egy egymást támogató Facebook-csoportot.

Ráadásul egy hónapnyi közös nem ivás is lehet olyan nagy élmény, mint egy közös ivászat.

Kell a segítség!

A program arra is lehetőséget ad, hogy felismerje valaki, ha baj van: „Ha például már az első, második napon visszaesik valaki, nem tudja tartani az alkoholmentességet, vagy amikor nemcsak az történik, hogy hiányzik esténként az ivás, hanem vannak tünetei: elkezd izzadni, rosszul érzi magát, a hangulata nagyon rossz lesz, akkor az figyelmeztető jel lehet” – teszi hozzá kérdésünkre Rácz.

A szervezők természetesen külön figyelmet szentelnek arra, hogy ha valaki észreveszi magán, hogy az irányítás kicsúszik a keze közül, annak segítséget nyújtsanak. (Segítségért bármikor keresni lehet őket az info [at] kekpont [dot] hu-n.)

Arról, hogy mikor jelent már az alkohol komoly problémát, mit lehet tenni, és hogy milyen története van az alkoholizmusnak Magyarországon, cikksorozatunkban olvashat:

Mint szegény Jóska bátyád – Alkoholizmus Magyarországon – I.

Becslések szerint az alkoholisták száma Magyarországon nyolcszázezer és egymillió között lehet, de ha hozzátesszük, hogy ezt a családtagok is megszenvedik, ennél is jóval több áldozatról beszélhetünk – milliókról. De ki a szociális ivó, és ki az alkoholista? Mennyit számít a genetika, és mik a legnagyobb ellentmondások?

 

 


 

A kutatások elkészítésében részt vettek:

ELTE: Rácz József, Demetrovics Zsolt, Urbán Róbert

Semmelweis Egyetem: Terebessy András, Kapitány-Fövény Máté

Kék Pont Alapítvány: Dávid Ferenc, Erdélyi Tea, Szabó Viktória

ELTE PPK Kvalitatív Pszichológia Kutatócsoport: Pados Eszter, Karsai Szilvia, Kiss Dániel,

Kovács Asztrik, Kassai Szilvia

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.