Milyen egy mobilházban, vagy tiny házban lakni?

Lehet-e élni 18 négyzetméteren? Egy tiny ház pont ekkora, minden van benne, ami kell, és tízmillió forintból ki lehet hozni. A legtöbben mégsem a pénz miatt költöznek kisházba vagy mobilházba, hanem a szabadság érzete miatt.

Nyolc méterszer két méter negyven – ekkora egy klasszikus kisház, vagyis tiny, amelyet utánfutóra lehet tenni és bárhová le lehet rakni. Van benne egy picike nappali, konyha, zuhanyzó, vécé, egy kis galéria kétszemélyes ágymatraccal. Ildikónak és Attilának nem tetszett ez a modell, szerintük túl dobozszerű, ők inkább a régi villamos- vagy vonatbelsőre emlékeztető ívelt tetőre esküsznek. Igaz, így elvész a galéria, de valamit valamiért. A nyolcszor kettőnegyvenes tiny vázra így Attila olyan kisházat épített, amilyet otthonosabbnak gondoltak.

A ház 18 négyzetméteres belső méretéhez igazodik Ami kutya is, hiszen tacskó; a kapuban szaglászik, aztán simogatást is engedélyez. Az első udvarban két busz áll: az egyik még felismerhető, a másik alig. A második udvarban áll a tiny, amelyhez kis, deszkákból kirakott járda vezet. A bejáratnál rögtön ott a zuhanyzó és a mosdó, aztán egy konyha és étkező, a ház másik végében pedig egy összecsukható kanapéágy. Pajtaajtó, kampó a bögréknek, kicsi polcok, sehol egy kihasználatlan négyzetcentiméter. A teraszon kanapé, egy hintaszék és egy fél szabadtéri konyha. Pár lépésre egy jakuzzi deszkatetővel. Szauna? Az még nincs, nevet Attila. Harminc évig dolgozott burkolóként, az utóbbi másfél évben azonban a deszka volt a barátja. A fürdőt először kikövezte, de hát ezek a házak mozognak, a dilatáció miatt széttöredezett az egész, így már az is faburkolatú.

Ez a második kisházuk Pomázon, az elsőt eladták. „Ezt is vitte volna egy vevő, de mondtam neki, ácsi, előbb be kell fejezni a buszt”, mesélik. Mert Ildikó, Attila és Ami ebben a tinyben is lakik. A busz a következő projekt. Egy már félig kész: a teljes berendezést, az üléseket, mindent kiszórtak, az ablakokat thermo ablakokra cserélték, tettek bele kis fürdőt meg mindent, ami egy lakásba kell. Faburkolatú ez is, jó beszívni a fenyő illatát. A vasalat egyszerű, de szép munka. Kívül szigetelést kapott a járgány, csak a kerekek emlékeztetnek arra, hogy ez valaha egy busz volt. Motor már nincs benne, a helyén értékes pakolóhely van. A másik buszt csak most kezdték el kirámolni. Jó lett volna egy neoplán, az nagyobb, tetőteraszt is lehetett volna rá építeni.

Típusok

A tiny nem ugyanaz, mint a mobil- vagy a konténerház, abban azonban hasonlítanak, hogy egyiket sem állandó lakhelynek találták ki, inkább nyaralónak, hétvégi háznak, tengerparti kempingekben afféle bungalónak.

Ám valójában csak a mérete szólhat az ellen, hogy állandó jelleggel is lakható legyen. A tiny pont akkora, hogy utánfutóra rakva simán szállítható közúton. Ildikóék kisházát persze körülményes lenne utánfutóra rakni, mert egyrészt össze van építve a terasz tetejével, másrészt nehezebb is, mint 3,5 tonna; de azért némi munkával meg lehetne oldani. Ha valaki megvenné, el tudná vinni viszonylag egyszerűen.

A mobilház ennél jellemzően nagyobb, nem rakható utánfutóra, de van saját kereke, tehát elvben szállítható. A gyakorlatban ez nem egyszerű, speciális, túlméretes szállítmányként lehet csak hozni-vinni. Ráadásul ahhoz, hogy beállítsák egy udvarba, többnyire kaput és kerítést is kell bontani, mert a mobilház akár 30–50 négyzetméteres is lehet, vagyis 12–13 méter hosszú, 3–4 méter széles. A konténerház pedig fix méretű bokszokból áll, ezeket össze is lehet rakni, egymásra lehet tenni, csak a fantázia szab határt – meg a pénztárca.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a bolondnak is megéri mobilházat, tinyt vagy konténerházat venni, hiszen egy téglaházhoz képest töredék­áron meg lehet építeni vagy vásárolni. Egy kicsit kisebb lesz, mint a klasszik Kádár-kocka, de ez talán nem olyan nagy baj. Attila konzervatívan, alacsony munkadíjjal számolva 8,5 millió forintra teszi a házuk árát. Ha nem tudnánk magunk házat építeni, 10 millió forintért vehetnénk újonnan hasonlót. Ehhez már csak egy telek kell. Meg komoly elhatározás, hogy 18 négyzetméteren éljünk. Nem fér el sok holmi, mondja Ildikó. Se sok cipő, se sok ruha, a konyhai dolgokról nem is beszélve. Nekem annyim van, amennyit használok, ruhából is, ha veszek valami újat, mennie kell egy réginek.

 

Attila, Ildikó és Ami

Fotók: Sióréti Gábor

A mobilházak hirdetéseit böngészve 30 négyzetméteres házat akár 4–5 millió forintért is vehetünk. Ez elképesztő különbség összevetve a hagyományos ingatlanhirdetésekkel.

De akkor miért lakik még bárki is téglaházban? Nem olyan egyszerű ez, mondja András, aki úgynevezett LSH házakat épít. Ez a konténerházak Rolls-Royce-a; nem úgy kell elképzelni, hogy a Maersk által leselejtezett konténereket pakolják egymás mellé és vágnak lyukat az ajtónak. Érdemben nem kerül kevesebbe egy ilyen ház felépítése, mint egy normál építkezés – de gyorsabban van kész, az biztos. Kicsit olyan ez, mondja András, mint a vályogház és a nádtető. Lehet mondani, hogy a vályog csodálatos alapanyag, a nád meg természetes, sokkal olcsóbbak is, de ha azt jól akarjuk megcsinálni, ha gondot fordítunk az alapozásra, ha szépen végigszámolunk mindent, mondjuk a vályogkészítés munkadíját, akkor a végén ez is drága lesz. Nincsenek csodák. A neten fellelhető, pár százezer forintba kerülő konténerek valójában bádogdobozok, azokat szigetelni, téliesíteni kell. Utólag pedig ez mindig sokkal drágább, vagy nem lesz jó. Hasonló a helyzet mobilházakkal is.

Mobilházat valóban lehet venni néhány millió forintért. Az ászári Mobil-Homes Kft. a legnagyobb mobilház-forgalmazó: náluk 6 millió forint alatt szerezhető be a legolcsóbb darab. A neten fellelhető ennél olcsóbb is, de azokban nem biztos, hogy van fürdő, szinte biztosan nincs mosógépkiállás, vagyis nem elég felszereltek ahhoz, hogy lakni lehessen bennük. Ezek mind használt házikók, jellemzően Hollandiából vagy az Egyesült Királyságból. Nem a legfrissebb a dizájn, belül több a műanyag, mint a fa vagy a fém, de a függönyt vagy az ülőgarnitúrát könnyű lecserélni. Ami már nehezebb, az a téliesítés. A viszonylag olcsó mobilházak ugyanis úgynevezett három évszakosak – hogy melyik három, az nem világos, de ha szigorúak vagyunk, ez a három valójában csak kettő: a tavasz és az ősz. Mivel ezekben a házakban nincs rendes szigetelés, nyáron őrült meleg van, télen pedig rettentő hideg. Viktor néhány éve vett jutányos áron egy kis mobilházat a telekre, csak hogy legyen valami fedél a fejük felett, ha nyáron lemennek. Még nem csináltak vele semmit, de ha tényleg kezdeni akarnak vele valamit, akkor muszáj lesz szigetelni. Nyáron képtelenség bent maradni, mondja.

A részben téliesített házak – ezeken dupla üvegezés és pár centis külső szigetelés is van – 10 millió forintnál kezdődnek. Ezekben lehet lakni, de a téli fűtésszámla borsos. A legtöbben villannyal fűtenek, gázt bevezetni nem lehet, legfeljebb PB-palackkal lehet operálni, de az sem igen jellemző. Az új mobilházak teljes mértékben téliesítettek, ezekért azonban már 18–20 millió forintot kell fizetni, és még mindig kicsik, 30 négyzetméter körüliek. A legnagyobb készre gyártott házak 60 négyzetméteresek, az áruk meghaladja a 40 millió forintot áfa nélkül – hogy mennyi is az áfa, az később még fontos lesz. Telepítés után a házak nagyjából félméteres lábakon állnak, pár lépcsőfok vezet a bejárati ajtóhoz. Ha lábazatot is készítenek a lakók, szinte meg sem lehet mondani, hogy nem igazi ház.

Szeret, nem szeret

A különbség a téglaházak és a mobilházak, illetve tinyk között elsősorban nem abban mutatkozik meg, hogy előbbi nagyobb – hiszen ez elvben nem is biztos.

A mobilházat, a tinyt is rá lehet kötni a közművekre, fűthetők, hűthetők.

Ha kapcsolódik hozzájuk terasz, ha kapnak lábazatot, a mozgatásuk is csak elvi lesz, ténylegesen nem fogja már a lakó ide-oda tologatni. Lényeges különbség viszont, hogy az utóbbiakat nem szeretik az önkormányzatok. Sok helyen nem lehet ilyen házat lerakni, vagy ha igen, az önkormányzat nem fogadja el lakóingatlanként. Az ember a telkére persze lerakhat ezt-azt, amihez nem kell építési engedély, járművet meg aztán pláne tárolhat az udvarban – ez az a kiskapu, amit a legkönnyebb kihasználni. A tiny vagy a mobilház nem minősül ingatlannak, vagyis nem kell az önkormányzathoz bejelenteni, nem engedélyköteles. Ez azonban csak addig van így, amíg rá nem csatlakozik a ház a közműhálózatra. Ha viszont ingatlan, akkor engedélykötelessé válik, és meg kell felelnie a helyi építési szabályzatnak. Azokat a településeket el kell kerülni, ahol a szabályzat kifejezetten tiltja a konténerházak és hasonlók lerakását, mondja Ildikó. Általában arra hivatkoznak, hogy rontják a település arcképét. Egy húszéves, kiszuperált lakókocsi vagy mobilház a falu főutcáján valóban nem a legszebb látvány, az önkormányzatok emellett szeretnék elkerülni a sufnituning megoldásokkal összetákolt garázsok, melléképületek elszaporodását. Sok olyan kisház is van azonban, amely kifejezetten esztétikus, és amelyről nehezen lehetne megmondani, hogy az valójában mobilház-e, tiny, sima tégla- vagy faház.

Általános kritérium például, hogy a tetőnek meghatározott szöget kell bezárnia. Alapvetően a mobilházak teteje tompaszöget zár be, vagy íves. Sok településen az önkormányzat azt mondja, ez nem megfelelő, nem lehet lakóingatlanként bejegyezni. Hogy vannak lapos tetős téglaházak, az mindegy. A Mobil Homes szokott ezért egyfajta plusztetőt is gyártani, megfelelő szögben – ezt az íves tetőre nem lehet rátenni. Ha egy ilyen házat kívülről is leszigetelnek, leburkolnak, plusz a ház megkapja a lábazatot, senki se mondja meg, hogy valójában mobilház. De ezek a házak a húszmilliós árkategóriába tartoznak. A nagyobb, megfelelő tetővel ellátott házaknál, ha eleve lakóháznak veszi a vevő, az áfa csak 5 százalék – hiszen új ingatlannak minősül. Ha nem sikerül lakóingatlanként nyilvántartásba venni, az áfa azonnal 27 százalék lesz.

Jönnek, mennek

Attiláék nem vonták be az önkormányzatot, lerakták a házukat a külterületi telken és kész. Közműre nincs rákötve, a víz fúrt kútból jön egy szigetelt csövön keresztül, a villany pedig speciálisan van bevezetve, nagyjából úgy, ahogy a kempingekben is rá lehet csatlakozni a hálózatra, sima dugaljjal. Mérőórájuk van természetesen. Ha esetleg jönne bárki akadékoskodni, kihúzzák a dugót, és kész. Tisztában vannak azzal, hogy ez kiskapu, de számukra megfelel. Az állandó lakcímük debreceni, de nem akarnak ott élni. Ott akarnak élni, ahol épp jól érzik magukat. Ha menni akarnak majd, Pomázról is elmennek, nem gond, a telket bérlik, az sem köti őket. Nyilván más a helyzet, ha valaki gyerekkel szeretne alternatív lakhatást. Az iskola miatt fontos a rendezett, dokumentált lakás, az állandó lakcím, ismeri el Ildikó.

Amikor a tinyt meg akarták venni tőlük, a vevő azon bukta el a dolgot, hogy bement a körmendi önkormányzathoz, és megkérdezte, mit lehet és mit nem. Elhajtották. Néhány településen megoldható ez is, jellemzően az ország keleti felén, a Tisza-tó környékén például, de Mogyoródon is. Budapesten nemigen, a Balatonnál is bajosan.

Sok a téves elképzelés, és Ildikó ezeknek a tisztázására, és úgy általában ennek a közösségnek az összehozására indított egy Facebook-csoportot. Mindenféle hírverés nélkül a hatezret is meghaladja a tagok száma. Sokan laknak tinyben vagy mobilházban, van, aki konténerházat épített magának, még többen pedig tervezik – egyik fő indok az, hogy „rendes” házra, lakásra nem lenne pénz.

Az emberek nem szívesen beszélnek arról, hogy tinyben laknak.

Attila szerint azért, mert ha valakinek nincs téglaháza, lakása, akkor az mások szemében egyszerűen szegény, és senki nem akar annak tűnni. A csoportban is felbukkannak olyan kommentelők, akik szerint ez az élet egyszerűen csövezés, ezekkel azonban Ildikó szerint nem kell foglalkozni.

Aki ilyen életformát választ, azt nem elsősorban az motiválja, hogy ez kisebb költség, véli Attila. (És láttuk, ez a kisebb költség sem feltétlenül igaz: egy jó minőségű, téliesített mobilház, konténerház vagy akár egy tiny négyzetméterára 500–600 ezer forint, vagyis fillérekből egy ilyen ház sem hozható össze.) Ennyire kicsi házban élni más, mint száz négyzetméteren, nem fér el a zongora, a házi könyvtár. Mi amolyan hippik vagyunk, mondja Attila. Sokat jöttünk-mentünk eddig is, nem szeretjük a kötöttségeket, ezért béreljük ezt a telket is. Ha telket veszünk, az is már röghöz köt. Van egy könnyűszerkezetes házunk Hajdúsámsonban, de ott áll üresen. Szeretjük ezt a helyet, most jó itt. Aztán majd meglátjuk.

Ildikó és Attila a Facebook-csoport mellett nyílt napokat is tart, itt többnyire praktikus tanácsokat adnak: hány centi szigetelés kell, milyen párátlanítót érdemes venni, ilyesmik. Tavasszal közösségépítő találkozókat is terveznek, akkor a kertbe is ki lehet majd ülni, sütögetni, beszélgetni, ülni a jakuzziban. Akkor ki is a szegény, kérdezi nevetve Attila.