Mindennél jobban mutatja a megyei lapok szépségversenye, hogy mit gondol a NER a gyerekvédelemről

Élet + Mód

Szépségverseny címén 18 év alatti lányok bikinis fotóival vannak tele Mediaworkshöz tartozó megyei lapok. 

A Mediaworkshöz tartozó megyei lapok honlapjaira  tévedve hamar szembetalálkozhatunk a Tündérszépek elnevezésű „szépségversennyel”, időnként ráadásul elkerülhetetlenül, ugyanis egyes időszakokban a címlapra kattintva a lányok képei kis ablakban ugranak a honlaplátogató elé. A verseny döntőseit ugyan már kihirdették, de az indulók képeit szépen összegyűjtötték mindegyik megyei lap weboldalán.

A helyi lakosoknak szánt versennyel önmagában nem is lenne probléma, de az már egészen furcsa érzést kelt, amikor egymás után sorakoznak 16-17 éves lányok olyan fotói, amelyeken bikiniben, magas sarkú cipőben pózolnak. Miközben a kormány zászlajára tűzte a pedofília elleni harcot és a gyerekvédelmet, ha valami, hát ez megmutatja, mennyire fontos valójában a NER-nek, hogy "el a kezekkel a gyerekeinktől".

A szépségverseny szabályzatában az szerepel, hogy 16 és 30 év közöttiek jelentkezhetnek rá, 18 év alatt ehhez kötelező a szülői hozzájárulás. A jelentkezéshez mindenképp teljes alakos bikinis fotót is küldeni kell. Mindezt úgy, hogy

a 2021-es verseny résztvevői közt megyénként átlagosan 3-5 18 év alatti lány, az összes holnapon szereplő résztvevő között 83 kiskorú lány szerepel. Sokukról található olyan fotó is, amelyen a lányok bikiniben és magas sarkú cipőben pózolnak.

Korábban a Mérték Médiaelemző Műhely is felhívta a figyelmet a Mediaworks szépségversenyének erre a felettébb zavarbaejtő gyakorlatára, méghozzá azzal a kérdéssel kommentálva: Vajon a szoft-gyermekpornográfia nem bűncselekmény?

Vajon hol a határ, mennyire elfogadható az, hogy kiskorúakról ilyen jellegű képeket közöljenek szépségversenyek? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt kérdeztük arról, mit lehet mondani a jelenségről a gyerekvédelem szempontjából.

„Ha a jogszabályokat nézzük a szülőnek, törvényes képviselőnek a jóváhagyása és engedélye kell minden gyerekről készülő fotó, videó elkészítéséhez, a felvételek tárolásához és azok nyilvánosságra hozatalához is. Függetlenül attól, hogy a gyerekek 14 éves koruktól már korlátozottan cselekvőképesnek számítanak, tehát bizonyos helyzetekben hozhatnak döntést, 18 éves korukig a törvényes képviselet alatt állnak” – magyarázta dr. Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Központjának vezetője.

Ez azt jelenti: a szülő felelőssége, hogy a saját gyerekével kapcsolatban jó döntéseket hozzon, ebbe kívülről beleszólni nem lehet egészen addig, amíg nincs szó a gyerek közvetlen veszélyeztetésről.

„Fontos azonban tudni: ami az internetre felkerül, az lényegében örökre ott marad, aminek lehetnek kockázatai gyermekjogi szempontból”

– hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette: „Ha a kérdést onnan közelítjük meg, hogy tudjuk: 2020-ban majdnem az év minden napjára jutott egy gyerek, aki szexuális kizsákmányolással összefüggő bűncselekmény sértettjévé vált (304 lány és 45 fiú). Ebből: emberkereskedelem (26 gyerek), gyermekpornográfia (208 gyerek), gyermekprostitúció kihasználása (35 gyerek), kerítés (13 gyerek), kitartottság (8 gyerek), szexuális kényszerítés (59 gyerek), akkor érthetetlen, hogy 18 éven aluli gyerekekről megjelenhetnek ilyen fotók.”

 
A  hozzáállást jól mutatja  a „Vissza az összes lányhoz” – feliratú link is

Bárdossy-Sánta Nóra a törvényi háttérről beszélve kifejtette, hogy épp 2021. júniusában szigorodtak a gyermekpornográfia bűncselekményének büntetési tételei; eszerint akár 20 év letöltendő szabadságvesztésre is ítélhető az, aki a bűncselekményt 12 éven aluli gyerekkel szemben követi el.

Ez azért fontos, mert gyermekpornográf tartalomnak minősül minden olyan felvétel, ami 18 éven aluli gyereket ábrázol szeméremsértő nyíltsággal, vagy kifejezetten olyan helyzetben jelenik meg, ami a nemi vágy felkeltésére irányul.

„Érdemes átgondolunk, hogy egy büntetőeljárásban a bíróságnak azt kellene mérlegelnie, hogy minek számít az, ha egy gyerekről olyan kép készül, amin ő egy szál bikiniben, teljes sminkben, magassarkúban pózol”

– tette hozzá a szakember.

Mint mondta, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felületen 2020-ban a korábbi évhez képest megduplázódott a „pedofil tartalom” kategóriában érkező bejelentések száma, és a jogsértő tartalmak közt is nőtt az arányuk. Míg 2019-ben 276 jelzés, ehhez képest 2020-ban 709 jelzés érkezett „pedofil tartalom” kategóriában, amely az összes bejelentés több mint 43%-a. 

Kifejezetten a gyerekszépségversenyek témájában pedig azt emelte ki Bárdossy-Sánta Nóra, hogy fontos látni, a gyerekszépségversenyek egyértelműen szexualizálják a gyerekeket. Ennek pedig sok negatív velejárója lehet: az Amerikai Pszichológusok Szövetsége 2020-ban kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a gyerekszépségversenyeken részt vevő fiatal lányok szexualizálása, a velük szemben támasztott, nem életkornak megfelelő, és elsősorban a külsőségekkel összefüggő elvárások gyakran étkezési zavarokhoz, mentális problémákhoz, alacsony önértékeléshez és depresszióhoz vezetnek.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?