Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. december 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
Ausztrál tengerpartot imitál pálmafákkal a siófoki Balaton-part egy idén nyáron ott forgatott amerikai filmben. A pálmákat Magyar Bálint kertészetéből „kölcsönözte” a stáb, a siófoki dísznövénykertész szerint azonban egy, legfeljebb két évtized múltán már tényleg pálmafák övezte Balaton-parton lehet majd sétálni.
Fagytűrők
Ma még azonban kuriózum Magyar Bálint siófoki pálma- és banánkertje, tavasztól őszig mini „esőerdővel”, hat méter magasra nőtt „banánfákkal” – a banán nem fa, a fűfélék, azon belül a gyömbérvirágúak rendjébe tartozik, pontosítja azonnal a szakember a közkeletű tévedést – és különféle fagytűrő pálmafajtákkal. „Fagytűrő pálma? Hát az nem a meleg mediterrán vidék növényzete? – csodálkoznak rá a kertemben sokan még ma is. Pedig, ha ilyen látványosan változik az éghajlat továbbra is, akkor nemsokára teljesen természetes lesz mifelénk. A ma még egzotikusnak mondott pálma vagy banán »jön felfelé«, délről északra, a kertekben már most is kezdik felváltani a ciprusfélék az egyre inkább kivesző tujákat. A mexikói jukka a mínusz 18 fokot is kibírja, az elmúlt évek magyarországi teleit már nagyszerűen átvészelték a különféle pálmák. Húsz-harminc éve még, ha belevágtam volna a banánok és pálmák termesztésébe, aligha jártam volna sikerrel, akkoriban majdnem minden télen befagyott a Balaton. Aki nem hisz a klímaváltozásban, szívesen látom a kertemben, és elmondom neki is: az örök napfényből, a Kanári-szigetekről hozott legyezőpálmát a tavaly nyári tikkasztó hőségben árnyékolnunk kellett, mert ropogósra sültek a levelei.”
A kertésznek van fagytűrő banánja, amely ráadásul még terem is. Magyar Bálintnál az elmúlt években rendszeres a banánszüret, de nem az idehaza közismert sárgából, hanem a vaníliaízű kékből meg a pirosból. „Gyerekkoromban csak ilyentájt, karácsony előtt jutottunk banánhoz, ha időben beálltunk a sorba. Azt hihettük, ez egy olyan gyümölcs, ami csak akkor terem messze innen, amikor nálunk tél van. Holott a banán folyton termő, ráadásul az a sárga változat, amellyel bennünket, európaiakat etetnek, odakint szinte takarmányszámba megy, de a vastag héja miatt jól szállítható, és mivel sokat terem, jól jövedelmez. Nálunk is ismert már a minibanán, amely sokkal édesebb, nem beszélve a kékről és a pirosról. Én a kékkel kezdtem még a pálma- és banánkertem előtt. Mindig is különleges növényeket szerettem volna, sokáig hajtottam a kék banánra, mire Thaiföldről sikerült szereznem. Másfél hónapig jött, Oroszországon keresztül, ahol hetekig várakoztatták. Feltettem a netre, sokan ráugrottak, egyre többen akartak ilyet. Így kezdődött.”
A siófoki dísznövénykertész amondó, a banán a legideálisabb növények egyike. „Gyorsan nő, tűri a fagyot, ha jönnek a mínuszok, csak le kell vágni a leveleit, beleállítani egy cserépbe, és garázsban, kamrában föld és locsolás nélkül is kitelel. Májusban aztán ki lehet ültetni, egy 50–80 centis növényből már szeptember végére négyméteres lesz, hatalmas leveleket hoz. Másfél éves a banánom, amelyiket tavaly ültettem ki, az idén már heti két 4 méteres levelet hozott. Persze, sok tápanyag és víz kell hozzá, a laza tőzegtalajt kedveli leginkább. Én nem tápoldatot, hanem valódi baromfi- és marhatrágyát használok, kéthetente szórom, mint Manyi néni a tyúkudvarban a kukoricát, és a kerti tavamból locsolok. Fúrt kút hideg vizét nem ajánlom, mert azzal csak hibernálni, sokkolni lehet akár a pálmát, akár a banánt. Bárkinek lehet tehát esőerdője, a gyorsan növő banánok között gyakran veszem elő a macsétát, hogy utat vágjak magamnak.”
Beszél hozzájuk
A banán mínusz 15 fokban sem pusztul el, ez jelenti, hogy fagytűrő, magyarázza Magyar Bálint, tehát ezt nem úgy kell érteni, hogy bármekkora hideget kibír. A nagyobbakat kint is lehet hagyni télre, a földben, de akkor is be kell takarni (speciális levegőző „kabát”, alulra szalma), előtte embermagasságban levágni. Ha nem takarják be, akkor a tövétől fog újrasarjadni tavasszal, mert a rizómája a földben a mínusz 15-öt is kibírja. Banánszüretre a második-harmadik évtől van esély. Az a szerencsés, ha tavasszal kezd el bimbózni, mert akkor az ősz végére beérik a termés. A fő beszerzési területek a Kanári-szigetek, Spanyolország, Thaiföld; előbbi két helyre Magyar Bálint évente kétszer is kimegy, először ősszel, amikor kiválasztja a legfrissebb rendelést, majd tavaszszal még egyszer, mielőtt a pálmák és a banánok megkezdenék kamionos útjukat a Balaton partjára. „Létezik a pálmafanatikusok kasztja, én is idetartozom – folytatja –, van, aki a póker, más az autók rabja, én a különleges növényeké. A párom azt szokta mondani, azért nőnek ilyen szépen a banánjaim, mert beszélek hozzájuk. Sokféle vevővel találkozom, vannak a hozzám hasonló pálmabolondok, akad azután, akinek fogalma sincs, mit vesz, csak nagyobb pálmát akar, mint a szomszédé. Vittek már 3 méteres pálmát Audi-csomagtartóban, de például egy 200 ezer forintért kínált növényért hiába akart valaki másfél milliót adni, késő ősszel nem szedtem ki neki a földből, mert akkor már semmit sem ültetünk át.”
A kertész a különlegeset, az egyedit keresi folyton, és így tett már vagy két évtizede is, amikor Siófokon a cápashow-járól lett ismert: egy hatalmas akváriumban úgy etette a cápáit, hogy beúszott közéjük, turisták, helybéliek, kicsik és nagyok ámulatára. Kaméleonból is tartott vagy százat, ehhez képest a banán, a pálma csupa béke és derű, persze, a cápás időkben is a pálma (és az orchidea) volt a kedvence. Azt mondja, úgy érzi, soká fog újra váltani, mert a banánban is mindig van újdonság, mostanában például a zöld-fehér és zöld-sárga csíkos levelű és termésű. „Kísérletezek a murvafürt szabadtéri átteleltetésével, ez az a rendkívül színes virágzatú növény, amelyet a házak fehér falára látunk futni az Adrián vagy a görög tengerparton. Ha sikerül, a tavasszal én is befuttatom vele a házam falát, és akkor az lesz majd az újdonság, olyat akar majd mindenki magának.”
Azt azért sajnálná – árulja el –, ha egy-két évtized múltán eltűnne például a barack a kertjeinkből, és csak datolyát, narancsot, banánt szüretelhetnénk.
Nem savanyúbb
És hogy lesz-e magyar narancs? Erre a kérdésre határozott igennel felel. „Sőt, már van, ma már az északi széltől védett helyen kint is lehet hagyni télre a narancsot és a citromot, természetesen a fagyok ellen azért takarni kell azt is. De az tévedés, hogy a citrusoknak télen-nyáron meleg kell, elvileg 2–12 fok kell nekik télen, de az én tapasztalatom az, hogy a kiültetettek jobban érzik magukat, több termést is hoznak. Nálam egyébként egy narancs-mandarin hibrid, a kumkvat terem, héjastól ehető, és egyáltalán nem sárgább, nem savanyúbb, ellenkezőleg, sokkal édesebb, akár csak a kék banán – és valóban a mienk.”
