Az Alzheimer-világnap célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet az Alzheimer-kór és más demenciával járó megbetegedések elleni küzdelem fontosságára. A szeptember 21-re eső eseménysorozatot 24 évvel ezelőtt hívta életre a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) és a WHO.
Az Alzheimer-kór első leírását 1907-ben végezte el Alois Alzheimer német ideggyógyász. A leggyakrabban időseket érintő neurodegeneratív kórkép a megismerési funkciók beszűkülésével jár, magatartás-változást, demenciát okoz. A betegség kiváltó okai nem ismertek, korai felismerése, megelőzése épp ezért fontos, hiszen nagyban csökkenthetőek a kórral járó fizikai, szellemi és anyagi terhek.
| ||
Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, Magyarországon különböző becslések vannak arról, hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk – nyilatkozta Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a mai Magyar Hírlapban.
Míg a pontos kiváltó okok nem ismertek, de azt tudni lehet, hogy bizonyos rizikófaktorok növelik a demencia és az Alzheimer kialakulásának kockázatot. Ilyen a magas vérnyomás, fejtraumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, illetve hormonzavar, depresszió, vitaminhiány vagy elhízás is vezethet kóros feledékenységhez. A szellemi és fizikai aktivitás azonban segíthet a megelőzésben, a gyógyíthatóságra és megelőzésre törekvő kutatások folyamatosan zajlanak.
Alzheimer-kór: Holt lelkek
Nem tudni, miért és pontosan mikor kezdődik az a folyamat az agyban, ami a teljes szellemi leépüléshez, az elbutuláshoz, valamiféle élőhalott-állapothoz vezet. Gyógyíthatatlan és visszafordíthatatlan, akár tizenöt évig is eltartó pokoljárás, amelynek során a beteg egyre távolabb kerül a valóságtól, mindent elfelejt, még a szenvedést is.
