Dózsa-szoborcsoport
„Én Dózsát a magyar történet egyik legdicsőbb emberének tartom, és szentül hiszem, hogy lesz idő, (ha fönnmarad a magyar nemzet) midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni, és talán mellette lesz … az enyém is.” Petőfi Sándor 1847. március 31-én írta e sorokat Arany Jánosnak, nem sokkal azután, hogy A nép nevében című versében olyan Dózsa-emlékművet alkotott, amely a továbbiakban iránytűként szolgált.