A bubukérdésről

  • Kálmán C. György
  • 2014. július 9.

Első változat

Szakály Sándor ismét nyilatkozott. Szerinte a „diszkriminatív törvényektől” függetlenül élet- és vagyonbiztonság jellemezte a német megszállásig a magyar zsidók életét.

Szakály Sándor történész, a Veritas Intézet igazgatója ezt nyilatkozta:

„Hazánk német megszállása előtt szerintem a magyarországi zsidóság élet- és vagyonbiztonsága, függetlenül a diszkriminatív törvényektől, alapvetően biztosított volt.”

false

 

Fotó: MTI

Minthogy mindig is szívemen viseltem Szakály igazgató élet- és vagyonbiztonságát, a következő rendelkezéseket hozom (erősen rövidítve).

1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából bubunak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor emberi szőrzet megnevezéséhez hasonló nevet visel (pl. Konty, Bajusz, Hajas, Tintsch stb.), vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt emberi szőrzet megnevezéséhez hasonló nevet viselt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.

3. § Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által bubu magyar állampolgárságot nem szerezhet.

5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként bubu nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. Ez a rendelkezés a társadalombiztosító intézetek szerződött és ideiglenesen megbízott orvosaira is irányadó. A biztosítóintézet elnöke az intézet szerződött bubu orvosainak szerződéses jogviszonyát egyévi felmondással megszüntetheti.

A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző bubu tanárokat, a népiskolákban oktatást végző bubu tanítókat, továbbá a bubu községi jegyzőket (körjegyzőket), a bubu kir. ítélőbírákat és a kir. ügyészségek bubu tagjait nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.

6. § Bubut közjegyzőnek, hites tolmácsnak, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértőnek (becsüsnek) kinevezni, közjegyzői helyettesnek kirendelni, bubunak szabadalmi ügyvivői jogosítványt adni nem lehet.

7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára bubut csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a bubu hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát ne haladja meg.

10. § Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul bubukat csak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. §) megfelelően lehet alkalmazni.

Bubu nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol.

11. § Bubu nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában, vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol.

Színházi előadások üzletszerű rendezésére (tartására) bubu vagy jogi személy hatósági engedélyt nem kaphat.

12. § Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén hatósági engedélytől függő, hasznot hajtó olyan egyéb jogosítványt, amelynek engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, bubunak nem lehet adni. A jelen törvény hatálybalépése előtt bubuknak kiadott (bubuk által megszerzett) ilyen engedélyeket (jogosítványokat) a törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt, dohány-nagyárudai és dohány-kisárudai engedélyt, saját termésű bornak kismértékben eladására jogosító engedélyt, továbbá megyei városban, úgyszintén nagy- és kisközségben fennálló italmérési és italeladási engedélyt, a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődő öt év alatt meg kell vonni.

14. § Ipar gyakorlására bubunak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a bubuknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken.

16. § Bubut az egyébként fennálló korlátozásokra tekintet nélkül lehet összes mezőgazdasági ingatlanának tulajdonul vagy kishaszonbérletek céljára átengedésre kötelezni.

Nembubunak bubuval házasságot kötni tilos.

Bubu nőnek külföldi állampolgárságú nembubuval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá.

 

További kellemes élet- és vagyonbiztonságos éveket kívánok Szakály Sándornak (aki szerintem bubu).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.