A meg nem írt

  • Kálmán C. György
  • 2013. szeptember 22.

Első változat

Egy korábbi bejegyzésemben felvetettem, hogy kellő díjazás fejében hajlandó vagyok semmiről nem írni – vagyis nem írni arról, amiről pedig húdenagyon lenne mit.

Most végrehajtom az első kísérletet, látva azt a hatást, amelyet bizonyos bejegyzéseim szerte a neten kiváltanak. Nagyjából mindegy ugyanis, hogy mit írok, az érvelés cizelláltsága, a gondos okadatolás vagy a tárgy súlya mit sem számítanak. A hozzászólóknak mindettől függetlenül van mit mondaniuk, és mondják is, feltartóztathatatlanul. Az itt következő nem-bejegyzés tehát csekély udvariassági gesztus, csip-csup ajándék a számítógépes világháló közéleti érdeklődésű, aktív olvasóinak. Nekem is egyszerűbb így, nekik sem kell megerőltetniük magukat, még az eddigiekhez mérten is kevesebb töprengésre kell szánniuk idejüket.

 

 

[Bejegyzés helye]

 

 

De hogy még jobban megkönnyítsem a tisztelt hozzászólók dolgát, alább jelzem, milyen témák szoktak ilyenkor előkerülni:

 

1. A szerző fej- és arcszőrzete, egészségügyi kiegészítői (szemüveg, protézis, hallókészülék, katéter stb.).

2. A szerző (feltételezett) vallása, származása, születési helye, és az a hely, ahol élnie kellene.

3. A szerző rokonsága – felmenői, oldalági rokonai és gyermekei, az ő feltételezett tulajdonságaik (a fenti 1. és 2. pontnak megfelelően).

4. A szerző életútja, foglalkozásai és tisztségei, (feltételezett) tagságai különféle szervezetekben, intézményekben, pártokban, szakkörökben, sportegyesületekben és bűnszövetkezetekben.

5. A szerző (feltételezett) alkohol- és drogfogyasztási szokásai, esetleges függősége.

6. A szerző általános lelki és szellemi állapota, a külvilághoz fűződő viszonya általában (és különösen: sérelmei, kiváltságai, az örömére és/vagy búbánatára okot adó életesemények fényében).

7. A szerző (feltételezett) elkeseredettsége, mert

– nem ő van hatalmon,

– nem ő dönt,

– végre magyar (nemzeti) kormány van,

– sikertelen, elbaltázott élete végén jár,

– nem tud írni, semmi érzéke általában semmihez,

– nincs pénze.

8. Annak taglalása, hogy miért nem beszél a szerző Trianonról, Gyurcsányról, a 2006-os eseményekről, Wass Albert epikai művészetéről, a Kárpát–Duna Nagyhazáról.

9. Felsorolása mindazoknak, akik megrendelték a fenti bejegyzést a szerzőtől (pártok, nemzetközi szervezetek, államok, érdekcsoportok stb.).

 

Ennyi talán elég is az érdekfeszítő, pezsgő vita megindulásához. Kellemes kommentelést.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.