Gépek

  • Kálmán C. György
  • 2013. augusztus 14.

Első változat

Egy délután, két hír, és az ember rájön, hogy itt automaták működnek. Bejön egy impulzus, és kapásból, kiszámíthatóan, azonnal kijön a gépből a reakció.

És akkor még nagyon jóindulatú voltam, mert azt feltételezem, hogy gondolkodásnak, megfontolásnak, a bejövő impulzustól független más tényezők figyelembevételének semmi szerepe nincs – csakis, ahogyan a gép be van állítva, az számít. Igen, ez jóindulatú elképzelés – a rosszindulatú az volna, hogy tényleg így gondolják, hogy maguk is elhiszik, amit mondanak, hogy nem gépek – hanem tényleg eszementek.

No, lássuk.

Az egyik hír szerint Hoppál Péter „a gyermekek és a szülők nevében" arra kéri Bajnai Gordont, hogy „gyűlöletkeltő politikájával messziről kerülje el az iskolákat, hagyja a pedagógusokat dolgozni". Hoppál, ha megnyomnak rajta egy gombot, azonnal elkezd bajnaigyurcsányozni és elmúltnyolcévezni, felszólít, kiáll, sajnálkozik és felkér – ezúttal annyi történt (gombnyomás gyanánt), hogy az Együtt–PM egyik politikusa aggályait fejezte ki az iskolaigazgatók kinevezésével kapcsolatban. Erről Hoppálnak rögtön a szegény kisdiákok molesztálása jut az eszébe, valamint a bajnaista sátánok hada. Nem tudom, mennyit kap Hoppál, de egy kezdő számítástechnikus okosban, olcsón megoldaná a helyettesítését, már az emberi beszédhangot is (pláne a tagolt fideszes hanghordozást) remekül lehet generálni.

A másik hír szerint a román elnök pikírt és a Fideszt kikezdő marosfői beszédére Mesterházy Attila, az MSZP elnöke válaszolt. Mesterházy kicsit bonyolultabb gépezet, ha csak annyiban is, hogy négy-öt csavarral vagy áttétellel több van benne. De a működéséből annyit már bárki megtanulhatott, hogy ha olyan stimulus éri (gombnyomás!), hogy „báncsák a magyart”, akkor hörögni kezd, mert van egy beépített nemzetgyalázás-érzékelője. Ha Bǎsescu szidja a mai magyar rendszert, akkor a Mesterházy-gépből a „magyarellenesség” szó tud előtörni, a kritikát „kirohanásnak”, az Orbán-rendszer bírálatát „a magyarságot nyíltan fenyegető, agresszív, kioktató és lekezelő mondatoknak” nevezi. Ráadásul ennek az automatának nyilvánvalóan elromlott a „szendergő” üzemmódja: noha Mesterházy nemegyszer érzékeltette, hogy – rajta kívül – ki mindenkinek kellene csendben maradnia, ő maga akkor is bekapcsol, amikor erre semmi szükség nincsen. Fölöslegesen pazarolja az energiát, koptatja az alkatrészeket.

Kalapácsra, ludditák.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.