A Meseország mindenkié után Lázár Ervin lehet a szélsőjobb új célpontja

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Fekete Lyuk

A vasárnap.hu publicistája leplezte le Dömdödöm, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Mikkamakka kapcsolatát az LMBTQ-propagandával.

A KDNP ultrakonzervatív online lapja a vasárnap.hu már eddig is rengeteg emlékezetes cikkel lepte meg az ideológiailag nem eléggé képzett olvasókat. Nemrég Kaszab Zoltán kapott pánikrohamot, amikor egy enyhén kreol Lego-figurába botlott, de volt már olyan is, hogy nyílt háborút hirdettek a melegjogi mozgalmak ellen.

Tegnap Deák-Sárosi László „Phd, filmesztéta, költő, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa” közölt egy nagyívű elemzést, aminek körülbelül az a tanulsága, hogy már Lázár Ervin is az LMBTQ-propaganda szolgálatában állt. A korábban inkább filmesztétaként jeleskedő (például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című filmjét „történelemhamisító, manipulatív, bűntudatkeltő” vagyis mindenestől nemzetellenes produkciónak titulálta) szerző menthetetlenül fennakad a hétfejű tündér figuráján. „Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz.” – írja Deák-Sárosi.

Kirohanásához Esterházy Pétert próbálja (sikertelenül) mankónak használni, igaz, róla is megjegyzi: „Esterházy nem arról híres, hogy a tiszta stílus és az etika őre lenne, hiszen maga is összezavarta az olvasóit öncélú vagy nagyon is célzatos képzettársításokkal”. De, mint mondja, EP „legalább felnőtteknek írt, nem védtelen gyerekeknek, akik már az óvodában megkapják az érzékenyítést – és nem érzékelik az »érted haragszom«-elv pozitív kicsengését”. Akármit is jelentsen ez.

A zavaros és zavarbaejtő cikkbe esetenként szándékolatlan önkritika is keveredik. Bár Deák-Sárosi a 2006-ban elhunyt, Kossuth-díjas és generációk óta imádott Lázár Ervinbe próbál belerúgni, inkább mégis mintha önmagát billentené fenékbe: „A kevélység-kórság okozza, hogy valaki akkor is ír valamit, ha éppen nincsen igazán jó ötlete – variál, megfordít stb., de nem lesz belőle semmi érvényes, csak zavar, illetve ezen a vonalon haladva: káosz.”

A kegyetlen végkövetkeztetés pedig így szól: „Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni saját céljaira.”

Szép bakugrásokra volt szükség a hétfejű tündértől az LMBTQ-érzékenyítés elítéléséig, de egy jó KDNP-s publicistának úgy tűnik nincs lehetetlen feladat.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.