A Meseország mindenkié után Lázár Ervin lehet a szélsőjobb új célpontja

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Fekete Lyuk

A vasárnap.hu publicistája leplezte le Dömdödöm, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Mikkamakka kapcsolatát az LMBTQ-propagandával.

A KDNP ultrakonzervatív online lapja a vasárnap.hu már eddig is rengeteg emlékezetes cikkel lepte meg az ideológiailag nem eléggé képzett olvasókat. Nemrég Kaszab Zoltán kapott pánikrohamot, amikor egy enyhén kreol Lego-figurába botlott, de volt már olyan is, hogy nyílt háborút hirdettek a melegjogi mozgalmak ellen.

Tegnap Deák-Sárosi László „Phd, filmesztéta, költő, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa” közölt egy nagyívű elemzést, aminek körülbelül az a tanulsága, hogy már Lázár Ervin is az LMBTQ-propaganda szolgálatában állt. A korábban inkább filmesztétaként jeleskedő (például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című filmjét „történelemhamisító, manipulatív, bűntudatkeltő” vagyis mindenestől nemzetellenes produkciónak titulálta) szerző menthetetlenül fennakad a hétfejű tündér figuráján. „Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz.” – írja Deák-Sárosi.

Kirohanásához Esterházy Pétert próbálja (sikertelenül) mankónak használni, igaz, róla is megjegyzi: „Esterházy nem arról híres, hogy a tiszta stílus és az etika őre lenne, hiszen maga is összezavarta az olvasóit öncélú vagy nagyon is célzatos képzettársításokkal”. De, mint mondja, EP „legalább felnőtteknek írt, nem védtelen gyerekeknek, akik már az óvodában megkapják az érzékenyítést – és nem érzékelik az »érted haragszom«-elv pozitív kicsengését”. Akármit is jelentsen ez.

A zavaros és zavarbaejtő cikkbe esetenként szándékolatlan önkritika is keveredik. Bár Deák-Sárosi a 2006-ban elhunyt, Kossuth-díjas és generációk óta imádott Lázár Ervinbe próbál belerúgni, inkább mégis mintha önmagát billentené fenékbe: „A kevélység-kórság okozza, hogy valaki akkor is ír valamit, ha éppen nincsen igazán jó ötlete – variál, megfordít stb., de nem lesz belőle semmi érvényes, csak zavar, illetve ezen a vonalon haladva: káosz.”

A kegyetlen végkövetkeztetés pedig így szól: „Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni saját céljaira.”

Szép bakugrásokra volt szükség a hétfejű tündértől az LMBTQ-érzékenyítés elítéléséig, de egy jó KDNP-s publicistának úgy tűnik nincs lehetetlen feladat.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.