A Meseország mindenkié után Lázár Ervin lehet a szélsőjobb új célpontja

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Fekete Lyuk

A vasárnap.hu publicistája leplezte le Dömdödöm, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Mikkamakka kapcsolatát az LMBTQ-propagandával.

A KDNP ultrakonzervatív online lapja a vasárnap.hu már eddig is rengeteg emlékezetes cikkel lepte meg az ideológiailag nem eléggé képzett olvasókat. Nemrég Kaszab Zoltán kapott pánikrohamot, amikor egy enyhén kreol Lego-figurába botlott, de volt már olyan is, hogy nyílt háborút hirdettek a melegjogi mozgalmak ellen.

Tegnap Deák-Sárosi László „Phd, filmesztéta, költő, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa” közölt egy nagyívű elemzést, aminek körülbelül az a tanulsága, hogy már Lázár Ervin is az LMBTQ-propaganda szolgálatában állt. A korábban inkább filmesztétaként jeleskedő (például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című filmjét „történelemhamisító, manipulatív, bűntudatkeltő” vagyis mindenestől nemzetellenes produkciónak titulálta) szerző menthetetlenül fennakad a hétfejű tündér figuráján. „Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz.” – írja Deák-Sárosi.

Kirohanásához Esterházy Pétert próbálja (sikertelenül) mankónak használni, igaz, róla is megjegyzi: „Esterházy nem arról híres, hogy a tiszta stílus és az etika őre lenne, hiszen maga is összezavarta az olvasóit öncélú vagy nagyon is célzatos képzettársításokkal”. De, mint mondja, EP „legalább felnőtteknek írt, nem védtelen gyerekeknek, akik már az óvodában megkapják az érzékenyítést – és nem érzékelik az »érted haragszom«-elv pozitív kicsengését”. Akármit is jelentsen ez.

A zavaros és zavarbaejtő cikkbe esetenként szándékolatlan önkritika is keveredik. Bár Deák-Sárosi a 2006-ban elhunyt, Kossuth-díjas és generációk óta imádott Lázár Ervinbe próbál belerúgni, inkább mégis mintha önmagát billentené fenékbe: „A kevélység-kórság okozza, hogy valaki akkor is ír valamit, ha éppen nincsen igazán jó ötlete – variál, megfordít stb., de nem lesz belőle semmi érvényes, csak zavar, illetve ezen a vonalon haladva: káosz.”

A kegyetlen végkövetkeztetés pedig így szól: „Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni saját céljaira.”

Szép bakugrásokra volt szükség a hétfejű tündértől az LMBTQ-érzékenyítés elítéléséig, de egy jó KDNP-s publicistának úgy tűnik nincs lehetetlen feladat.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.