A Meseország mindenkié után Lázár Ervin lehet a szélsőjobb új célpontja

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Fekete Lyuk

A vasárnap.hu publicistája leplezte le Dömdödöm, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Mikkamakka kapcsolatát az LMBTQ-propagandával.

A KDNP ultrakonzervatív online lapja a vasárnap.hu már eddig is rengeteg emlékezetes cikkel lepte meg az ideológiailag nem eléggé képzett olvasókat. Nemrég Kaszab Zoltán kapott pánikrohamot, amikor egy enyhén kreol Lego-figurába botlott, de volt már olyan is, hogy nyílt háborút hirdettek a melegjogi mozgalmak ellen.

Tegnap Deák-Sárosi László „Phd, filmesztéta, költő, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa” közölt egy nagyívű elemzést, aminek körülbelül az a tanulsága, hogy már Lázár Ervin is az LMBTQ-propaganda szolgálatában állt. A korábban inkább filmesztétaként jeleskedő (például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című filmjét „történelemhamisító, manipulatív, bűntudatkeltő” vagyis mindenestől nemzetellenes produkciónak titulálta) szerző menthetetlenül fennakad a hétfejű tündér figuráján. „Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz.” – írja Deák-Sárosi.

Kirohanásához Esterházy Pétert próbálja (sikertelenül) mankónak használni, igaz, róla is megjegyzi: „Esterházy nem arról híres, hogy a tiszta stílus és az etika őre lenne, hiszen maga is összezavarta az olvasóit öncélú vagy nagyon is célzatos képzettársításokkal”. De, mint mondja, EP „legalább felnőtteknek írt, nem védtelen gyerekeknek, akik már az óvodában megkapják az érzékenyítést – és nem érzékelik az »érted haragszom«-elv pozitív kicsengését”. Akármit is jelentsen ez.

A zavaros és zavarbaejtő cikkbe esetenként szándékolatlan önkritika is keveredik. Bár Deák-Sárosi a 2006-ban elhunyt, Kossuth-díjas és generációk óta imádott Lázár Ervinbe próbál belerúgni, inkább mégis mintha önmagát billentené fenékbe: „A kevélység-kórság okozza, hogy valaki akkor is ír valamit, ha éppen nincsen igazán jó ötlete – variál, megfordít stb., de nem lesz belőle semmi érvényes, csak zavar, illetve ezen a vonalon haladva: káosz.”

A kegyetlen végkövetkeztetés pedig így szól: „Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni saját céljaira.”

Szép bakugrásokra volt szükség a hétfejű tündértől az LMBTQ-érzékenyítés elítéléséig, de egy jó KDNP-s publicistának úgy tűnik nincs lehetetlen feladat.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.