A Meseország mindenkié után Lázár Ervin lehet a szélsőjobb új célpontja

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Fekete Lyuk

A vasárnap.hu publicistája leplezte le Dömdödöm, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Mikkamakka kapcsolatát az LMBTQ-propagandával.

A KDNP ultrakonzervatív online lapja a vasárnap.hu már eddig is rengeteg emlékezetes cikkel lepte meg az ideológiailag nem eléggé képzett olvasókat. Nemrég Kaszab Zoltán kapott pánikrohamot, amikor egy enyhén kreol Lego-figurába botlott, de volt már olyan is, hogy nyílt háborút hirdettek a melegjogi mozgalmak ellen.

Tegnap Deák-Sárosi László „Phd, filmesztéta, költő, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa” közölt egy nagyívű elemzést, aminek körülbelül az a tanulsága, hogy már Lázár Ervin is az LMBTQ-propaganda szolgálatában állt. A korábban inkább filmesztétaként jeleskedő (például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című filmjét „történelemhamisító, manipulatív, bűntudatkeltő” vagyis mindenestől nemzetellenes produkciónak titulálta) szerző menthetetlenül fennakad a hétfejű tündér figuráján. „Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz.” – írja Deák-Sárosi.

Kirohanásához Esterházy Pétert próbálja (sikertelenül) mankónak használni, igaz, róla is megjegyzi: „Esterházy nem arról híres, hogy a tiszta stílus és az etika őre lenne, hiszen maga is összezavarta az olvasóit öncélú vagy nagyon is célzatos képzettársításokkal”. De, mint mondja, EP „legalább felnőtteknek írt, nem védtelen gyerekeknek, akik már az óvodában megkapják az érzékenyítést – és nem érzékelik az »érted haragszom«-elv pozitív kicsengését”. Akármit is jelentsen ez.

A zavaros és zavarbaejtő cikkbe esetenként szándékolatlan önkritika is keveredik. Bár Deák-Sárosi a 2006-ban elhunyt, Kossuth-díjas és generációk óta imádott Lázár Ervinbe próbál belerúgni, inkább mégis mintha önmagát billentené fenékbe: „A kevélység-kórság okozza, hogy valaki akkor is ír valamit, ha éppen nincsen igazán jó ötlete – variál, megfordít stb., de nem lesz belőle semmi érvényes, csak zavar, illetve ezen a vonalon haladva: káosz.”

A kegyetlen végkövetkeztetés pedig így szól: „Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni saját céljaira.”

Szép bakugrásokra volt szükség a hétfejű tündértől az LMBTQ-érzékenyítés elítéléséig, de egy jó KDNP-s publicistának úgy tűnik nincs lehetetlen feladat.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.