Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az állami Kossuth Rádióban hosszabb interjút adott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak.
A november végi beszélgetés fővonalát az egyetem fejlődése, nagyszerűsége adta, amit a kormányzat dicsőítésével párhuzamosan arra használt fel, hogy jó nagyot rúgjon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudósokat minősítő rendszerébe.
Mint említettük, a beszélgetés november végén, azaz több mint két hete ment adásba – egy hallgató utólag hívta fel rá a figyelmünket –, az interjú annyi szürreális elemet tartalmaz, hogy nem hagyhattuk ki ennyi idő elteltével sem a szemlézését.
Az elégedett rektor
Szilvássy az az egyetemvezető, akinek kinevezését a Debreceni Egyetem legfőbb fóruma, a szenátus 2013-ban nem támogatta, de az akkori emberminiszter, Balog Zoltán mégis a független, elviekben széleskörű autonómiával rendelkező intézmény élére ültette. Szilvássy azóta sem rejti véka alá, mennyire odavan a kormány politikájáért. A Debreceni Egyetem azóta kiált a kormány mellett a CEU ellenében, majd Szilvássy javaslatára díszpolgári címet szavaztak meg tavaly augusztusban – magyarországi látogatása előtt – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Mocskos alkuk
Putyin egyetemi díszpolgári címe egyenes következménye annak a folyamatnak, ami Debrecenben Kósa Lajos polgármesterségével megindult, és ami 2010 után olyannyira kiteljesedett, hogy elérte az autonómiáját sokáig őrző helyi egyetemet is.
Szilvássy a rádióban elégedetten számolt be arról, a szenátus nagy többséggel döntött arról: ezentúl ne kelljen figyelembe venni az egyetemi előmenetel során, hogy az illető rendelkezik-e MTA doktora fokozattal, s az ahhoz tartozó tudományos szakmai múlttal vagy sem.
A rektor két érvvel indokolta az Akadémiát lerázását. Az első: az MTA doktori cím idejétmúlt képződmény: „Tudniillik akinek egyetemi tanári felterjesztése volt, annak rendelkeznie kellett MTA doktori fokozattal... Ez valamikor így volt, ezzel én is rendelkezem. Volt a doktori, a kandidátusi, a Phd, ezek tudományos fokozatok, a nagydoktori is, de az EU-hoz való csatlakozás után az MTA doktori már nem tudományos fokozat, az egy akadémiai cím.” (Egyébként a rektor ezt is rosszul tudja, ugyanis a tudományos fokozatszerzés átalakítása nem a 2004-es EU-s csatalkozásunkkor kezdődött, hanem 1993-ban, kandidátusi címre utoljára 1997-ben lehetett jelentkezni. Az MTA doktora címre pedig 1995 óta lehet pályázni: ennek része, hogy a pályázó doktori művet kell beadjon, amit három bíráló is megvizsgál, majd vitára bocsát – a szerk.)
| ||
A Balaton vidékéről származó rektor elég erős és képszerű párhuzamot vont az MTA doktorai és a tóparton szolgálatot teljesíti csónakkikötő munkatársa között. „Ezzel az erővel a balatonfüredi Esterházy-strand kiváló csónakőr címét is felhasználhatnám arra, hogy valaki vízügyi területen egyetemi tanár legyen”.
A második érv az Akadémiát „behálózó haveri társaságoktól való függés” megszüntetése. „Az akadémiai fokozatok, címek megszerzése különös utakat jár be, hiszen ajánlók vannak, az ajánlók javasolnak, azután az akadémia mindenféle belterjes testületei szavaznak, és így lesz valakiből valamilyen akadémiai szempontból jól dekorált valaki… Hogy valaki MTA tagja, doktor legyen, ez feltételez egy bizonyos fajta támogatottságot egy belterjes kör részéről is. Ha én tisztán meritokratikus alapon szeretném átgondolni, hogy ki érdemli meg az MTA doktori fokozatát és ki nem, abból egy elég érdekes statisztika jönne ki. Van olyan kolléga aki tizen impakt faktorokkal lett az MTA doktora, ahol a tudományterületi alapkövetelmény hetven, mégis az MTA doktora lett az illető... Én például megtiltottam az intézményemben hogy vezetők akadémiai vezetőket javasoljanak, mert ez vegytiszta inkompatibilitás. Aztán lobbizni kell az akadémia körében három ajánlót, nyilván olyant, akinek haverja valamelyik bizottság és testület, és az majd megszavazza.”
Az egyetem polgárai mást gondolnak
Az interjúban az egyetem új korszakát Kósa Lajos polgármestertől eredeztette, a szenátus decemberi ülésén az Akadémia forrásait elvonó, szakmai munkáját megkérdőjelező Palkovics László államtitkárt magasztalta.
Úgy tudjuk, az egyetem oktatóinak jelentős része felháborodott a rektor kijelentései miatt. Hogy nem mindenki azonosul Szilvássy Akadémia-fóbiájával, az egyetem honlapja is elárulja, amely egy héttel az interjú után büszkén számolt be arról: a kutatói pálya kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük a Debreceni Egyetem 9 professzora vehette át az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében.
A rektor által idejétmúltnak tartott tudományos címről az egyetem honlapja röviden és tényszerűen annyit megjegyezhetett, az MTA doktora címet annak a kutatónak adományozza az Akadémia, aki tudományos fokozattal rendelkezik, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munkát folytat, emellett tudományos műhelyt hoz létre, és elősegíti a fiatalok kutatómunkáját.
