Előjött a koronavírusos szegedi rektor és maszkokkal fotózkodott

  • narancs.hu
  • 2020. április 9.

Fekete Lyuk

Rovó László korábban azzal szerzett magának hírnevet, hogy fertőzötten dolgozott, mivel ausztriai síelése után nem vonult karanténba.

Most először mutatkozott a nyilvánosság előtt a Szegedi Tudományegyetem rektora azóta, hogy kiderült róla: „Ausztriában síelt, majd itthon sem vonult azonnal karanténba, koronavírusosan is dolgozott. Erről szóló közleménye óta eltűnt, egészen mostanáig – hogy rögtön megszegje pártja számos korlátozását, iránymutatását.” – írja képekkel gazdagon átszőtt riportjában a Szeged.hu.

A kínai Senhszi tartomány adományozott a Szegedi Tudományegyetemnek és a Csongrád Megyei Közgyűlésnek szájmaszkokat, orvosi védőfelszereléseket, valamint védőszemüvegeket, és ezek átadásán megjelent az egyetem szinte teljes vezetése, valamint legalább tizenöt újságíró.

A rektor eleinte szájmaszkot viselt, de később levette azt. Védőkesztyű a Szeged.hu beszámolója szerint nem volt a résztvevőkön. Az adományok dobozain kétnyelvű felirat hirdeti: Bajban ismerszik meg a jó barát.

Annak ellenére dolgozott, hogy fertőzött helyen nyaralt

Rovó Lászlót, a szegedi egyetem rektorát jóval azt követően vetették alá vizsgálatoknak, hogy produkálta a koronavírus tüneteit – írta meg még március közepén a Magyar Hang. A lap úgy értesült, hogy a professzor miatt a Rektori Hivatal munkatársainak karanténba kellett vonulniuk.

Rovó a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója is, ezért az ott dolgozókat is meg kellett vizsgálni, de a rektor vezeti a Koronavírus Ügyi Operatív Bizottságot is. A hírről elsőként az RTL Klub esti híradója számolt be róla, hogy a Rovó László annak ellenére felvette a munkát, hogy egy olyan külföldi helyről érkezett haza, ahol már többen megfertőződtek a koronavírussal.

Rovó László rektor az esettel kapcsolatban akkor közleményt adott ki, ami így szólt:

„Több hazai sajtóorgánumban napvilágot látott az információ, miszerint jómagam egyike vagyok azon szegedi polgároknak, akik megbetegedtek az új típusú koronavírus okozta fertőzés következtében. A hír igaz.

Egy hónapokkal korábban betervezett, magáncélú külföldi utazáson vettem részt Dél-Tirolban a hónap elején, ahonnan március 8-án, tehát a magyarországi hivatalos veszélyhelyzet – és egyúttal az egyetemi oktatás és betegellátás leállása – előtt érkeztem haza. Üdülésem helyszíne előzetes tájékozódásom alapján nem tartozott a koronavírus által veszélyeztetett területek közé, és ezt számos forrás megerősítette számomra.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.