A Demeter Szilárd-féle Hajónapló szerint „az Index visszatért”, a Telex pedig magával vitte a „közéleti lármázás gonosz szellemét”

  • narancs.hu
  • 2020. október 12.

Fekete Lyuk

A távozó indexesek új portálja „unalmas és szegényes”, pedig vagy ötven zsurnalista „veri a klaviatúrát nap nap után”.

„Hetek teltek el azóta, hogy az Index körül kirobbant, majd nyugvópontra jutott a nagyszabású médiabotrány, amelynek egyik következménye a ma már szintén megnyitható Telex, másik eredménye pedig az újra olvashatóvá változott Index lett. A felmondott szerkesztőség vitte magával mindazt, ami a weboldalt az utóbbi évben jellemezte, az újralakított kollektíva pedig elkezdte visszaépíteni az Index arcát vagy valami ahhoz hasonlót.

A két lap szétválása a történet rövidsége ellenére is tele van meglepetésekkel. Én például döbbent csodálkozással böngésztem a Telex unalmas és szegényes felületeit. Pedig az impresszum szerint vagy ötven zsurnaliszta veri a klaviatúrát nap nap után, hogy érdekes, tartalmas, igénys cikkeivel lássák el olvasóikat.

Ehelyett azonban a régi Index hagyományait folytató kombattáns propagandát olvashatunk. Tényfeltárás helyett agitációt, információk helyett tendenciózus hírválogatást, érvek helyett impulzív odamondogatást tartalmaz a lap” – olvasható a Hajónapló szombati, Az Index visszatér című cikkében. Mint ismeretes, a „gyűjtőportált” a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által létrehozott Petőfi Irodalmi Ügynökség adja ki.

Az Echo TV-ből kitiltott szereplőkkel indít kulturális műsort a PIM

A Hajónapló szerkesztői és szerzői elmerülnek a magyar kulturális életben, megmutatják, ők hogyan látják azt. „A magyar nyelvterület egyik legszabadabb szerkesztősége, amely se nem objektív, se nem független, viszont szabad"" - így jellemzi a Hajónapló című online műsorfolyamot Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója.

A Telex lemondott a kritikus, de kíváncsi hírfogyasztókról

A szerző idéz Tóta W. Árpád egy nemrégiben megjelent interjújából; az Index korábbi munkatársa az Azonnalinak azt mondta, „ha hirtelen, brutális és tisztán indulati minősítésekkel az akkori Indexnél elfogadhatóvá tettük azt, hogy nem kell érvelni, és nem kell helyet hagyni az ellenvéleménynek, hanem oda lehet vágni, hogy hülye vagy, anélkül, hogy levezetnénk”.

A cikk írója szerint a ha a „neves publicista szavaira” rápillantunk, fel fog tűnni, hogy amit ő és újságírótársai akkoriban képviseltek, az pontosan az volt, ami elárasztotta és azóta is fojtogatja a közbeszédet: a „tények nélküli minősítések”, az „irracionális indulatok”, a „szélsőségekre kihegyezett figyelem”, a „botrányokra fókuszált objektív”.

„Azt hiszem, a sajtótörténet legnagyobb tévedése volt, amikor majd minden komolynak tűnő lap bekanyarodott ebbe az utcába. Hiszen amióta ezen az úton jár, a hajdani újságolvasók tömegei kerülik a nagy médiumokat. Tudom, nem csak én hagytam fel a valamikori Index és sok hozzá hasonlóvá lett weboldal olvasásával, s nem csak én döntöttem úgy, hogy a bolondok farsangjáról tudósító lapok helyett inkább a kicsiny, de számomra valóban érdekes médiumokat fogom böngészgetni. Úgy tűnik, a régi Index és a nyomdokain járó új Telex néhány százezer stabil bulvárfogyasztó izgatott klikkelgetésének reményében lemondott az el nem kötelezett, kritikus, de kíváncsi hírfogyasztókról” – olvasható a cikkben.

Szépen kezd minden a helyére állni

A szerző szerint miután a „tragikus hagyományokat” élető szerkesztőség új lapot alapított, és magával vitte a „közéleti lármázás gonosz szellemét”, az Index hirtelen visszalendült „az igényes lapok közé”. A „hajdani szellemi erejét” még nem nyerte vissza, továbbra is hiányoznak a tárgyilagos, nagy tudású elemzők, az igényes publicisták, „jó tollú” szerzők, „de ezen valószínűleg lehet segíteni”.

Majd idéz a már „új” Indextől elküldött Ecsenyi Árontól, a Le az Adók 75 %-ával Párt elnökétől, aki a közelmúltban szintén az Azonnalinak nyilatkozott. A libertárius eszméket való Ecsenyi azt mondta egyebek mellett a korábbi munkahelyéről, hogy „egy ütős társaság, nyitott érdeklődésű emberekkel. Ahogy elnézem, egyaránt beszámolnak a kormánypárti és ellenzéki mutyikról, tehát részrehajlással nem lehet őket vádolni. (...) Mindenki kritikus a szerkesztőségben – a vezetőktől a beosztottakig – a kormánnyal, de a tárgyilagosság is fontos, és ezért kell az ő véleményük is.”

Ecsenyi Áron azt is elmesélte az interjúban, hogy volt egy cikke, amit a szerkesztők nem engedtek lehozni. „Nyilván attól tartottak, hogy ha kimegy, akkor mindennek vége, megkondulnak a DK-s, momentumos harangok, hogy lám, itt a bizonyíték: az Index fideszes lett, hiszen ilyen tényeket csakis a Fidesz-sajtó mer lehozni. Szóval van most velük (az újságírókkal – a szerk.) szemben egy elvárás, hogy nem hozhatnak le akármit, mert az ellenzéki szekértábor csorgó nyállal várja, mikor sütheti rájuk a fideszesség minden vitát eldöntő bélyegét”.

Mindezek után a szerző levonta végső következtetését; „Lett tehát egy független, kritikus, tárgyilagos és mértéktartó lapunk. Reméljük, előbb-utóbb mértékadóvá is válik, s nem csúszik vissza abba a lejtős zsákutcába, ahol az újság korábbi dolgozói sokadik lapként megalapították a maguk igénytelen fake news közösségét” – zárult a cikk.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.