Na, kiket hibáztat a lakájmédia „születendő embertársaink felszeleteléséért” és a hajléktalanok haláláért?

  • - palosm -
  • 2018. október 18.

Fekete Lyuk

Mindig van egy újabb szint.

Az egyik, habonyista lakájmédia szerzője azzal kommentálja a hajléktalanság betiltását a másik, schmidtmáriaista lakájmédiában, hogy a liberálisok lazán felszeletelik születendő embertársaikat, ezért nyilván nem meglepő, hogy azt is szeretnék, hogy más embertársaik megfagyhassanak az utcán.

Viccnek vagy túlzásnak tűnhet, pedig egyáltalán nem az.

Mondhatnánk persze, hogy aki arra vetemedik, hogy ilyesféle habonyista-schmidmáriaista keményvonalas propagandát olvasson, az ne lepődjön meg a röhögőgörcsön vagy a hirtelen rázúduló szomorúságon. És igazunk is lenne.

De azért időről időre mégis meg kell mutatnunk olvasóinknak, hol tartanak a srácok-lányok, hol tart az orbánista nyilvánosság. Hol tart a liberális gondolat üldözésének ügye.

Most éppen ott, hogy szerintük a kormány megmenti a liberális emberjogi doktrína által fagyhalálra ítélt hajléktalanokat – miközben persze a kormány hozta meg azt a törvényt, ami alapján rendőrök bilincsben visznek el hajléktalan embereket az utcáról, hogy szabálysértési őrizetbe vegyék őket, illetve szabálysértési díj megfizetésére kötelezzék őket.

„Amíg az emberjogi liberalizmus uralkodott a témában, addig mindent felülírt a fagyhalál joga – végül is mindenkinek a saját élete, és ha már a liberálisok szerint születendő embertársainkat is lazán lehet élve szeletelni, miért ne fagyhatnának halálra minden télen? A liberális gondolkodás a fanatizmus logikája: az elvet akkor is követni kell, ha az abszurd, mert az a fontos, hogy az elvek érvényesüljenek. Hogy emberek közben halálra fagynak, az mellékes.

Ezt írták le, magyar nyelven, és ki is nyomtatták. A liberálisok miatt fagynak halálra az emberek az utcán, és a liberálisok miatt szeletelnek fel születendő embereket.

A hajléktalanok ügyét már lerendezték tehát egy törvénnyel, most jöhet akkor az abortuszügy, hogy ne gyilkolhassanak tovább a liberálisok?

Csak kérdezzük.

Azt viszont állítjuk, hogy a törvény hatálybalépése óta több mint 100 esetben figyelmeztettek rendőrök hajléktalanokat. Egy hajléktalan ember Gödöllőn már bíróság elé került, ő figyelmeztetést kapott. Az első budapesti hajléktalant csütörtökön vették őrizetbe, nem tudni, mikor áll bíróság elé.

Keddi riportunkban is megírtuk: a szakemberek arra számítanak, hogy a kriminalizálás következménye az lesz, hogy a hajléktalanok láthatatlanná válnak a hatóságok, a civil segítők és a szociális munkások számára.

Nehezebb lesz gondoskodni róluk, a hidegben segíteni nekik, közvetve a szigorú szabályok miatt többen hűlnek majd ki a télen.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.