Túljártak a rendőrök eszén a célkeresztbe vett hajléktalanok

  • B. Papp Máté
  • 2018. október 16.

Belpol

Egyik napról a másikra eltűnt a főváros frekventált közterületeiről több száz hajléktalan ember. Hova bújhattak el?

Kedden kora reggel végigmentünk a Ferenciek tere, Nyugati pályaudvar, Blaha Lujza tér, Keleti pályaudvar, Deák Ferenc tér útvonalon, de pár földön hagyott matracon és egy eldobott járókán kívül mást nem találtunk. Az utcán láttunk pár hajléktalan embert, ők mozgásban voltak – az új, szigorú szabályok ezt azért csak nem tilthatják meg nekik.

A kérdés ezek után nem az volt, lesz-e belengetett rendőrségi akció, hanem hogy hova tűntek el a belváros hajléktalanjai?

Újabb rejtély: a szállókon nincsenek

Több hajléktalanszálló és segélyszervezet munkatársát megkerestük, hogy a kérdésre választ kapjunk. Ám ők a szabályok hétfői hatályba lépése óta nem tapasztaltak kiugró létszámnövekedést.

Hajléktalanított aluljáró Budapesten kedd reggel

Hajléktalanított aluljáró Budapesten kedd reggel

Fotó: Németh Dániel

 

„Budapesten 400 állandó férőhelyünk van, krízisidőszakban ezt a számot 500 fölé emeljük, de még nem nyitottunk meg új épületeket. Az évnek ebben az időszakában a telítettség 80 százalék körül alakul. A hétvégi adataink szerint ez az állapot nem változott, ami a jó idővel is magyarázható” – nyilatkozta lapunknak Romhányi Tamás, a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője.

Ezt az információt egy másik intézményben dolgozó, névtelenséget kérő szakember is megerősítette. Szerinte a hajléktalanoknak megvan a napi rutinjuk, „nem kuksolnak egy helyben”: ezzel magyarázható, hogy már reggel kevesebben voltak az aluljárókban. Tehát elég mozgásban lenniük, hogy ne legyenek szem előtt.

„Már egy ideje ők is hallják, hogy új szabályok jönnek, ezért feltehetően elhagyták a megszokott helyüket. Néhány száz ember képes úgy felszívódni, hogy gyakorlatilag láthatatlanok lesznek az átlagemberek számára. Elmennek, nem várják meg a rendőröket” – szögezte le.

Nehéz lesz őket megtalálni

Romhányi szerint az október 15-e után szabályok alá eső hajléktalan emberek egy része bekerülhet valamelyik ellátószervezet intézményébe, ahol elkezdődik a szociális munka. Ugyanakkor nem lehet megtiltani számukra, hogy később ismét az utcára menjenek, nem lehet bezárni őket ezekbe az épületekbe.

Csak a fekvőhelyük maradt hátra

Csak a fekvőhelyük maradt hátra

Fotó: Németh Dániel

 

„Az ellátó szervezetek a segítségnyújtásra szakosodnak, nem hatóságként járnak el, ezt fontos tisztázni.” Hozzátette, a hajléktalanok rengeteg értesítést és figyelmeztetést kaptak civilektől, igazoltató rendőröktől, társaiktól az elmúlt napokban arról, hogy október 15-e után szabálysértés lesz, ha a közterületeken maradnak, amit sokan komolyan is vettek.

A legfőbb probléma, hogy nemcsak a rendőrök számára válnak „láthatatlanná”, hanem a szociális munkások számára is, így nehezebb lesz gondoskodni róluk, étellel ellátni, a hidegben segíteni nekik bejutni a szállókra. Így több szakember is tart attól, hogy közvetve a szigorú szabályok miatt akár többen is hűlnek majd ki télen.

„A hajléktalanok számát nagyon nehéz megbecsülni, hozzávetőlegesen 800 és 1400 közé tehetők a közterületeken élők száma a fővárosban” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Attila, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója.

Szerinte többféle megoldás közül választhattak a hajléktalan emberek: volt, aki igénybe vette az intézményi ellátást, volt, aki az aluljárókból felment a felszínre, és voltak olyanok, akik „eltűntek”.

A szakemberek szerint ők kapualjakban, elhagyott házakban, esetleg építkezéseken húzzák meg magukat, esetleg kihúzódtak a külső kerületekbe. Budapestnek számos zegzugos része van, amiről a rendőrök sem tudnak, nem nehéz „elbújni”.

Vannak nehéz esetek

Szilágyi szerint az intézményrendszer nem egységes: az éjjeli menedékhelyek kevésbé népszerűek a köreikben, tehát még ha van is szabad férőhely, nem biztos, hogy oda bemennek. „Úgy tapasztaljuk, hogy a hosszabb tartózkodást és kényelmesebb körülményeket kínáló átmeneti szállókat jobban kedvelik” – fogalmazott.

Pár napja még az utcán éltek

Pár napja még az utcán éltek

Fotó: Németh Dániel

 

Ám vannak olyan hajléktalan emberek is, akik képtelenek az alapvető szabályokat betartani, ők vélhetőleg továbbra is kiszorulnak az ellátásból, hiszen az intézmények nem tudják a többi lakó alapvető biztonságát garantálni mellettük. „Nagyon sok problémás, pszichiátriai gondokkal küzdő ember van, kérdés, hogy az intézményi kereteket nem feszítik-e szét” – nyilatkozta az egyik forrásunk. Nekik nem marad más, mint az utca.

Elmaradt a razzia

Hétfőn lépett életbe az új törvény, amelynek értelmében a hajléktalan emberek nem maradhatnak életvitelszerűen a közterületeken. A szankcionálás is szigorodott: korábban, ha valakit elkaptak, akkor közmunkára ítélték, amit kiválthatott pénzbírsággal, viszont mostantól elzárás vár arra, aki nem akar munkával törleszteni.

A rendőrség 90 napon belül háromszor figyelmeztethet valakit, mielőtt drasztikusabb lépésre szánja el magát. Ám a három intőt nagyon könnyű „összeszedni”, hiszen előfordulhat, hogy a hatóság emberei egy nap többször is belefutnak valakibe. Ezen felül az önkormányzatok és a rendőrég megsemmisíthet minden ingóságot, beleértve a személyes tárgyakat, gyógyászati eszközöket, iratokat, ráadásul arról nincs bővebb információ, hogy mi lesz a hajléktalanok állataival.

Egyelőre viszont úgy fest, a hajléktalan emberek – azzal, hogy „eltűntek” - elébe mentek annak, hogy kemény eszközökkel kelljen fellépniük ellenük. Pedig a hírek szerint a rendőrség nagyszabású razziára készült: rendőröket rendeltek be vidékről, illetve a főváros külső kerületeiből, hogy a mai napon elszállítsák a hajléktalanokat először fertőtlenítőbe, majd átmeneti szállásra.

Nagy erőkkel

Nemcsak az aluljárók népét nézték ki maguknak a hatóságok. Tegnap derül ki, hogy azt a férfit is el akarták üldözni, aki évek óta árulja a Fedél Nélkült a Képviselői Irodaház előtt.

Sütő Kálmán a Narancs.hu-nak azt mondta, hétfőn kora délután a parlamenti őrség, a rendőrség és még a közterület felügyelet is foglalkozott vele. Azt akarták, hogy menjen el irodaház elől, pedig neki minden engedélye meg van a lap terjesztésére, ráadásul van szállása, ezért nem tölt időt „életvitelszerűen” az utcán, az aluljárókba pedig le se megy, mert fáj a lába.

„Ismerem a jogaim” - mondta. Nem is hagyja magát, ma is ott árulta a lapot. Egy 2012-ben készült interjúból kiderül, hogy Kálmán vevőkörében olyan ellenzéki politikusok tartoznak, mint Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc, de a kormánypártiak közül vásárolt már tőle Lázár János és Pintér Sándor is.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.