Menczer keresztényüldöző természetvédőket lát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 29.

Fekete Lyuk

Az államtitkár a Nagy-Szénáson felgyújtott kereszt pótlásáért harcol, és megnevezett két bűnbakot.

Elfogadhatatlannak nevezte a keresztégetést bárhol Magyarországon a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videójában.

Menczer Tamás a Nagy-Szénás hegyen a hírek szerint felgyújtott kereszt újbóli felállításáról beszélt. A térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy ez esetben „a valláson messze túlmutató kérdésről van szó”.

A Budai-hegységben lévő Nagy-Szénás hegy tetején álló fakeresztet valakik elpusztították. A 24.hu a rendőrségtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a kereszt maradványait augusztus 19-én fedezték fel, és rongálás miatt indult büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen.

Az esetről beszámoló Turista magazin azt írta, a vandál tettre nincs mentség, ugyanakkor azt sem lehet tudni, hogy a keresztet eredetileg kik és milyen engedéllyel állították, mivel ez a hazai természetvédelem egyik ikonikus területe, csak turistaútvonalon lehet megközelíteni, és kerékpározni sem lehet arrafelé.

Menczer most azt mondta, mindent megtesz azért, hogy a hegyen ismét kereszt álljon.

A kormányhivatal ki is adta az ehhez szükséges engedélyeket, azonban – mint mondta – „vannak emberek, akik nem akarják, hogy itt kereszt álljon”.

Az államtitkár papírról olvasta Füri András nevét. Ő a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, aki úgy nyilatkozott, nem támogatja  a kereszt újbóli felállítását. Menczer szintén papírról olvasta fel a leánykökörcsin nevét, és érzékeltette, nem gondolja, hogy a 20 négyzetcentiméteres talapzatra állítandó kereszt ártana a védett növénynek, továbbá az árvalevelű lennek és a borzas vértőnek. 

A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület sem akarja a kereszt felállítását, a szervezet elnöke, Vojczek Judit megtámadta a kormányhivatali engedélyt a bíróságon, így bírósági eljárás lesz az ügyben

Menczer – némi drámai szünetet tartva – szintén a papírról olvasta fel, hogy az egyesület szerint ha ezen a talapzaton keresztet állítanak, akkor azzal kivégzik a nagy rókalepkét és a fűrészlábú szöcskét, „valamint elpusztítjuk a kövér daravirágot”.

Az államtitkár fontos ügynek gondolja a környezetvédelmet, azonban szerinte nyilvánvaló, hogy itt nem a környezet védelméről van szó. „Ez nonszensz, amiről ezek az emberek írnak és beszélnek” – mondta Menczer.

„Amit Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Vojczek Judit elnökasszony csinál, az a modernkori keresztényüldözés” – mondta Menczer, és kijelentette, harcolni fog ez ellen, és mindenki számíthat őrá, akinek fontos a kereszt felállítása. Ez „komoly küzdelem” lesz, és ehhez kérte „az emberek támogatását”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.