Menczer keresztényüldöző természetvédőket lát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 29.

Fekete Lyuk

Az államtitkár a Nagy-Szénáson felgyújtott kereszt pótlásáért harcol, és megnevezett két bűnbakot.

Elfogadhatatlannak nevezte a keresztégetést bárhol Magyarországon a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videójában.

Menczer Tamás a Nagy-Szénás hegyen a hírek szerint felgyújtott kereszt újbóli felállításáról beszélt. A térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy ez esetben „a valláson messze túlmutató kérdésről van szó”.

A Budai-hegységben lévő Nagy-Szénás hegy tetején álló fakeresztet valakik elpusztították. A 24.hu a rendőrségtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a kereszt maradványait augusztus 19-én fedezték fel, és rongálás miatt indult büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen.

Az esetről beszámoló Turista magazin azt írta, a vandál tettre nincs mentség, ugyanakkor azt sem lehet tudni, hogy a keresztet eredetileg kik és milyen engedéllyel állították, mivel ez a hazai természetvédelem egyik ikonikus területe, csak turistaútvonalon lehet megközelíteni, és kerékpározni sem lehet arrafelé.

Menczer most azt mondta, mindent megtesz azért, hogy a hegyen ismét kereszt álljon.

A kormányhivatal ki is adta az ehhez szükséges engedélyeket, azonban – mint mondta – „vannak emberek, akik nem akarják, hogy itt kereszt álljon”.

Az államtitkár papírról olvasta Füri András nevét. Ő a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, aki úgy nyilatkozott, nem támogatja  a kereszt újbóli felállítását. Menczer szintén papírról olvasta fel a leánykökörcsin nevét, és érzékeltette, nem gondolja, hogy a 20 négyzetcentiméteres talapzatra állítandó kereszt ártana a védett növénynek, továbbá az árvalevelű lennek és a borzas vértőnek. 

A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület sem akarja a kereszt felállítását, a szervezet elnöke, Vojczek Judit megtámadta a kormányhivatali engedélyt a bíróságon, így bírósági eljárás lesz az ügyben

Menczer – némi drámai szünetet tartva – szintén a papírról olvasta fel, hogy az egyesület szerint ha ezen a talapzaton keresztet állítanak, akkor azzal kivégzik a nagy rókalepkét és a fűrészlábú szöcskét, „valamint elpusztítjuk a kövér daravirágot”.

Az államtitkár fontos ügynek gondolja a környezetvédelmet, azonban szerinte nyilvánvaló, hogy itt nem a környezet védelméről van szó. „Ez nonszensz, amiről ezek az emberek írnak és beszélnek” – mondta Menczer.

„Amit Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Vojczek Judit elnökasszony csinál, az a modernkori keresztényüldözés” – mondta Menczer, és kijelentette, harcolni fog ez ellen, és mindenki számíthat őrá, akinek fontos a kereszt felállítása. Ez „komoly küzdelem” lesz, és ehhez kérte „az emberek támogatását”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.