Miniszterelnök úr, „mi lesz a közalkalmazottakkal?”

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Fekete Lyuk

Egyszerű igen-nemes választ igénylő kérdést tett fel Ungár Péter. Arra sem kapott választ.

„Mi lesz a közalkalmazottakkal?” címen adott be írásbeli választ igénylő kérdést Ungár Péter a parlamentben (még április 22-én). Az LMP-s képviselő ebben első körben arra emlékeztet, hogy a kormány az egészségügyi veszélyhelyzet alatt benyújtott egy törvényjavaslatot, amely kiveszi a kulturális dolgozókat a közalkalmazotti státusz alól, korábban pedig már kivette a szakképzésben dolgozókat is ugyanezen státusz alól. Hozzáteszi azt is, hogy Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2016-ban azt mondta: „A következő években mintegy 300 ezer alkalmazottal kellene csökkenteni a közszférában dolgozók létszámát.”

Ezekből kifolyólag Ungár Péter úgy érezte, meg kell kérdeznie a Miniszterelnök úrtól: „Tervezi-e a Kormány, hogy további munkaköröket kivesz a közalkalmazotti státusz alól?” A kérdésre elég lett volna igennel vagy nemmel válaszolni.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettese viszont inkább egy hosszú, de teljesen semmitmondó válasz mellett döntött. Már ha válasznak lehet nevezni azt, hogy a kérdést figyelmen hagyva leírta, hogy „a szakképzés megújítása érdekében hozott intézkedések teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer bevezetését teszik lehetővé.” Majd azzal büszkélkedett el, hogy a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak a jogviszonyváltásukkal hat százalékos béremelésnek örülhetnek.

Azt nem tudtuk meg, bővül-e a közalkalmazotti státuszukat elvesztők köre.

false

 

Fotó: parlament.hu

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.