„Nem gondoltuk volna 15 évvel ezelőtt, hogy kétségbe vonják azt, hogy valaki fiúnak vagy lánynak születik” - mondta a házelnök Bayernél

  • B.P.M
  • 2019. május 20.

Fekete Lyuk

Kövér László vonatán nincsen fék!

Lassan egy hete határozzák meg a közbeszédet Kövér László gondolatkísérletei: először az „agymosás” eredményének tudta be, hogy az embereket jobban zavarja a klímaváltozás, mint a migráció, majd egyenlőségjelet tett a gyerekeket örökbefogadó melegek és a gyerekzaklatók közé. És a házelnök továbbra sem húzta be a féket.

Tegnap este ment le a Bayer show a HírTV-n, ahol elsősorban az európai parlamenti választásokról volt szó. A műsorvezető megkérdezte Kövértől, hogy valójában nem az abnormalitás (értsd: liberális, szocialista, zöld nézetek) és a normalitás (értsd: keresztény, konzervatív, jobboldali nézetek) küzd-e egymással.

„A világon ez több ezer éve így van, nem látok semmi újat, semmilyen morális vagy szellemi fejlődést az emberiség történetében. Vannak persze jobb korszakok, meg rosszabb korszakok, de az alapvető emberi dilemmák, a jó és a rossz közötti választásnak a lehetősége, illetve kényszere, illetve a néha ebben történő eltévedés egy örök probléma” – mondta Kövér.

Hozzátette, nem gondolták volna 15 évvel ezelőtt sem, hogy azt is kétségbe vonják, hogy valaki fiúnak születik vagy lánynak. „Van egy mondás magyarban [...] : »azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány?« – mondja az ember abban a helyzetben, amikor annyira eltanácstalanodik, annyira meglepődik, annyira nehéz helyzetbe kerül, amikor nem tudja, hogy hirtelen hogyan reagáljon, hogy még azt is elfelejti, hogy minek született. Nálunk ez egy szélsőségeket kifejező szólás, ma Európában ez a trend, hogy ha nem tudja szegény, akkor eldönti” – fogalmazott.

 

Kövér László egyébként kitért arra is, hogy milyen problémákkal – tengerek elszennyeződése, klímaváltozás – kell a világnak megküzdenie, ami azért érdekes, mert - ahogyan azt fentebb írtuk -korábban azt mondta, a média „agymosása” miatt érdekli jobban nyugaton az embereket a környezetvédelem, mint a migráció.

Hamarosan beköszön a klímakatasztrófa, de addig is itt van nekünk Kövér László

Nagy bajban lennénk, ha a szén-dioxid kibocsátás növekedése és az Országgyűlés elnökének együgyű nyilatkozatai között lenne összefüggés. Nem olyan jó az, ha valaki egy Magyarországról megfogalmazott baljós gondolatsort azzal zár, hogy „ezért tart itt ez az ország."

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.