„Nem gondoltuk volna 15 évvel ezelőtt, hogy kétségbe vonják azt, hogy valaki fiúnak vagy lánynak születik” - mondta a házelnök Bayernél

  • B.P.M
  • 2019. május 20.

Fekete Lyuk

Kövér László vonatán nincsen fék!

Lassan egy hete határozzák meg a közbeszédet Kövér László gondolatkísérletei: először az „agymosás” eredményének tudta be, hogy az embereket jobban zavarja a klímaváltozás, mint a migráció, majd egyenlőségjelet tett a gyerekeket örökbefogadó melegek és a gyerekzaklatók közé. És a házelnök továbbra sem húzta be a féket.

Tegnap este ment le a Bayer show a HírTV-n, ahol elsősorban az európai parlamenti választásokról volt szó. A műsorvezető megkérdezte Kövértől, hogy valójában nem az abnormalitás (értsd: liberális, szocialista, zöld nézetek) és a normalitás (értsd: keresztény, konzervatív, jobboldali nézetek) küzd-e egymással.

„A világon ez több ezer éve így van, nem látok semmi újat, semmilyen morális vagy szellemi fejlődést az emberiség történetében. Vannak persze jobb korszakok, meg rosszabb korszakok, de az alapvető emberi dilemmák, a jó és a rossz közötti választásnak a lehetősége, illetve kényszere, illetve a néha ebben történő eltévedés egy örök probléma” – mondta Kövér.

Hozzátette, nem gondolták volna 15 évvel ezelőtt sem, hogy azt is kétségbe vonják, hogy valaki fiúnak születik vagy lánynak. „Van egy mondás magyarban [...] : »azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány?« – mondja az ember abban a helyzetben, amikor annyira eltanácstalanodik, annyira meglepődik, annyira nehéz helyzetbe kerül, amikor nem tudja, hogy hirtelen hogyan reagáljon, hogy még azt is elfelejti, hogy minek született. Nálunk ez egy szélsőségeket kifejező szólás, ma Európában ez a trend, hogy ha nem tudja szegény, akkor eldönti” – fogalmazott.

 

Kövér László egyébként kitért arra is, hogy milyen problémákkal – tengerek elszennyeződése, klímaváltozás – kell a világnak megküzdenie, ami azért érdekes, mert - ahogyan azt fentebb írtuk -korábban azt mondta, a média „agymosása” miatt érdekli jobban nyugaton az embereket a környezetvédelem, mint a migráció.

Hamarosan beköszön a klímakatasztrófa, de addig is itt van nekünk Kövér László

Nagy bajban lennénk, ha a szén-dioxid kibocsátás növekedése és az Országgyűlés elnökének együgyű nyilatkozatai között lenne összefüggés. Nem olyan jó az, ha valaki egy Magyarországról megfogalmazott baljós gondolatsort azzal zár, hogy „ezért tart itt ez az ország."

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.