„Nem gondoltuk volna 15 évvel ezelőtt, hogy kétségbe vonják azt, hogy valaki fiúnak vagy lánynak születik” - mondta a házelnök Bayernél

  • B.P.M
  • 2019. május 20.

Fekete Lyuk

Kövér László vonatán nincsen fék!

Lassan egy hete határozzák meg a közbeszédet Kövér László gondolatkísérletei: először az „agymosás” eredményének tudta be, hogy az embereket jobban zavarja a klímaváltozás, mint a migráció, majd egyenlőségjelet tett a gyerekeket örökbefogadó melegek és a gyerekzaklatók közé. És a házelnök továbbra sem húzta be a féket.

Tegnap este ment le a Bayer show a HírTV-n, ahol elsősorban az európai parlamenti választásokról volt szó. A műsorvezető megkérdezte Kövértől, hogy valójában nem az abnormalitás (értsd: liberális, szocialista, zöld nézetek) és a normalitás (értsd: keresztény, konzervatív, jobboldali nézetek) küzd-e egymással.

„A világon ez több ezer éve így van, nem látok semmi újat, semmilyen morális vagy szellemi fejlődést az emberiség történetében. Vannak persze jobb korszakok, meg rosszabb korszakok, de az alapvető emberi dilemmák, a jó és a rossz közötti választásnak a lehetősége, illetve kényszere, illetve a néha ebben történő eltévedés egy örök probléma” – mondta Kövér.

Hozzátette, nem gondolták volna 15 évvel ezelőtt sem, hogy azt is kétségbe vonják, hogy valaki fiúnak születik vagy lánynak. „Van egy mondás magyarban [...] : »azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány?« – mondja az ember abban a helyzetben, amikor annyira eltanácstalanodik, annyira meglepődik, annyira nehéz helyzetbe kerül, amikor nem tudja, hogy hirtelen hogyan reagáljon, hogy még azt is elfelejti, hogy minek született. Nálunk ez egy szélsőségeket kifejező szólás, ma Európában ez a trend, hogy ha nem tudja szegény, akkor eldönti” – fogalmazott.

 

Kövér László egyébként kitért arra is, hogy milyen problémákkal – tengerek elszennyeződése, klímaváltozás – kell a világnak megküzdenie, ami azért érdekes, mert - ahogyan azt fentebb írtuk -korábban azt mondta, a média „agymosása” miatt érdekli jobban nyugaton az embereket a környezetvédelem, mint a migráció.

Hamarosan beköszön a klímakatasztrófa, de addig is itt van nekünk Kövér László

Nagy bajban lennénk, ha a szén-dioxid kibocsátás növekedése és az Országgyűlés elnökének együgyű nyilatkozatai között lenne összefüggés. Nem olyan jó az, ha valaki egy Magyarországról megfogalmazott baljós gondolatsort azzal zár, hogy „ezért tart itt ez az ország."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.