Nem olyan jó az, ha valaki egy Magyarországról megfogalmazott baljós gondolatsort azzal zár, hogy „ezért tart itt ez az ország.” Az még rosszabb, amikor egy szerencsétlen nyilatkozat után az adott személyről – akár egy politikusról – azt a következtetést vonjuk le, hogy az állítása „mindent elmond róla.” De néha megesik az ilyesmi.
Mindazonáltal Kövér László minapi klímaváltozást is érintő beszéde, ha nem is mindent, de sokat, talán túl sokat is elárul róla, hiába próbálta kimagyarázni magát később.
Ugyanis a fideszes politikusokat két csoportra lehet osztani: vannak a „misszionáriusok”, akik hisznek az „ügyben”, és vannak a „kóklerek”, akik csak azért tesznek és beszélnek valamit, mert akkor csörög a kassza.
Kövér László feltehetőleg az előbbi halmaz egyik képviselője, hiszen az olykor teátrális, legtöbbször zilált és alpári, de minden esetben destruktív kijelentéseit még a cinizmus élő homokszobra, Bayer Zsolt is megirigyelhetné. Márpedig, aki ilyen szenvedélyesen szerepel, az nagy valószínűséggel el is hiszi azt, amit mond. És hát lássuk be, az említett „misszionáriusok” nyilatkozzák a legnagyobb blődségeket, ugyanis ők nem csak a dolgozatukat olvassák fel kötelességből, hanem próbálnak kreatívak lenni.
De miről is beszélt az ország második közjogi méltósága?
Tulajdonképpen azt mondta, hogy nyugaton az „agymosás” miatt félnek jobban a klímaváltozástól, mint a migrációtól.
Tehát még véletlenül sem azért, mert ez egy valós probléma lenne. Hiszen novemberben nem perzselődött fel Kalifornia, a zöldségárak igazából nem is emelkedtek a közelmúltban, pár hete – április végén, május elején – pedig nem havazott Magyarország egyes területein (a klímaváltozás alapvetően nem felmelegedést, hanem instabil időjárást eredményez).
Mind ezek után okkal feltételezhetjük, hogy a túlnépesedést is csak ádáz propaganda termékének véli az Országgyűlés elnöke – ezért sem szabad abbahagyni a szülést! –, ahogyan a műanyag- és légszennyezés önmagában baromság, az erdőírtásokról és az állat- és növényfajok pusztulásáról szóló cikkek pedig csak ferdítésekkel és csúsztatásokkal teli álhírek.
De bezzeg a migráció! Az van, és egyre csak gyűjti áldozatait!
Félreértés ne essék: tényleg van migráció, és problémákat is hordoz magában, ezt senki nem vitatja. Ahogyan klímaváltozást sem kéne: a Kövér László által vélt „agymosást” – tehát, hogy a közvéleményt foglalkoztatja a Föld nevű bolygó sorsa – már több évtizede, tán százada tartó diskurzus szegélyezi, és ahogyan hajtjuk előre a történelem kerekét, úgy egyre nagyobb annak az esélye, hogy végezetes következmények állnak be, melyek mindannyiunk életét megkeseríthetik.
A világ teljesen kiszolgáltatta magát a fosszilis energiahordozóknak, pedig kutatások szerint a készleteink felét már elégettük, és még nem sikerült megtalálnunk az alternatíváját (persze úgy nehéz, hogy egyes kormányok és nagyvállalatok manipulálják az adataikat).
A tengerek, óceánok elveszítik a szén-dioxid felszívó képességüket, ezért hamarosan még melegebb lesz. A jégsapkák elolvadnak – vagy épp becsúsznak a vízbe –, így a tengerszint megemelkedik – ez a kérdés okkal aggasztja Hollandiát vagy az Egyesült Államok számos városát, például San Franciscót.
Egyes épületek Amerikában – és más országokban – több milliárd (!) dollár értékűek, a biztosítási piacot a természeti katasztrófák váratlanul érhetik, aminek hatása lehet a világgazdaságra, illetve a tőzsdére – és már el is jutottunk az átlagpolgárokhoz.
Mert mi a baj ezzel az egész klímaváltozással? Tán az, hogy még nem érezzük igazán a közvetlen hatását. Oké, oké melegebb van, az évszakok eltolódnak, néha nyáron havazik – és akkor mi van?
Ez olyan, mint amikor az ember kezd beteg lenni: mielőtt ledönt minket a nátha, észlelünk magunkon egyes tüneteket, például fejfájást vagy fáradékonyságot. Valami ilyesmi zajlik most a Földdel is.
Nem mellesleg arról érdemes tájékozódni, hogy gyakorlatilag amióta létezik élet a planétán, azóta az emberiség – és az állat- és növényvilág – alkalmazkodott a klímához. (Erről Wolfgang Behringer kiváló könyvéből lehet többet megtudni.) Továbbá az is előfordult, hogy egy lehűlés vagy felmelegedés során civilizációk tűntek el a Föld felszínéről – például azért, mert a mezőgazdasági termelés megfeneklett, az emberek az élelmiszerhiány következtében pedig jobban ki lettek téve a járványoknak –, tehát a klíma nem most kezdte el az életünket befolyásolni.
Az persze lehet éppenséggel közös a migrációban és a klímaváltozásban, hogy jelenleg Magyarországon még nincsenek végzetes következményeik. A zöldségárak nem emelkedtek tarthatatlanul, és májusban is fel tudjuk venni a sálat, sapkát, hogy ne fázzunk. Ahogyan migránst sem láttunk 2015 –16 óta, és nem is fogunk egy darabig – ha csak a kormány be nem engedi őket.
(Borítóképünkön Kövér László, az Országgyűlés elnöke lakossági fóruma előtt sajtótájékoztatót tart Pakson 2019. május 6-án. MTI/Sóki Tamás)
