Ma jelent meg a Magyar Időkből átkonvertált, egyúttal újraindított kormánypárti Magyar Nemzet, amely egy Boross Péter interjúval kezdte meg a működését. A korábbi miniszterelnök az első kérdésre válaszolva elmondta:
„Örvendetes számomra a Magyar Nemzet újbóli megjelenése. Jelentős szerepe lehet a szellemi öntisztulás folyamatában. Folytatnia kell mindazt, amit az alapító főszerkesztő, Pethő Sándor hagyott az utókorra. Nem véletlen, hogy ez a lap hirdette nehéz háborús körülmények között a nemzeti önvédelem fontosságát. Hasonló folytatásban reménykedem.”
A beszélgetésben kitértek a Magyarországra „zúduló gyűlöletkampányra”, amivel kapcsolatban azt mondta, szemben jó néhány állammal - például Svédországgal vagy Németországgal -, nálunk stabil a kormány, emiatt nem tudnak velünk mit kezdeni, és ennek kiegyenlítésére kell a rengeteg „uniós zaklatás.”
„Hatalmas eredmény az állam megerősödése, amire alig volt példa történelmünkben. [...] Bűn lenne megakasztani ezt a kormányzást, amely elérte, hogy a volt szovjet blokk 1989-ben legeladósodottabb országából az legyen, amivé lettünk. Esetleg lehetett volna többet áldozni az adósságcsökkentésre vagy másra, de nem lehet nem látni, hogy hosszú távú építkezés folyik, egyre nagyobb gazdasági eredményekkel, amit alkalmas miniszterek, jegybankelnök és más vezetők hoztak létre” - mondta Boross, hozzátéve megvalósult a nemzeti eszmények követése, az elszakított nemzetrészek újbóli mentális, kulturális egyesítése is, ahogy nemzetközi kapcsolataink talán soha nem voltak ilyen sokoldalúak, kedvezőek.
„Aki ezeket nem veszi észre, az nagyon érzéketlen. Aki pedig vak, az sokat kockáztat. Nem veszi figyelembe, hogy idegen kultúrák beáramlása milyen kockázatokat, veszélyeket hordoz a társadalmi békére nézve. Kockáztatja az utóbbi évek gazdasági növekedését, a kialakult beruházási trendet, az adócsökkentéseket, a családi támogatások és a bérek folyamatos és teljesítményarányos növekedését, az államháztartási egyensúly fenntartása mellett. Felsorolhatnám még a másokénál sokkal kedvezőbb biztonsági helyzetet is” - tette hozzá.
Boross arra a kérdésre, hogy a jelenlegi EU-vezetés mellett kell-e számítani „átlátszó büntetésexpedíciókra”, azt felelte: kétségtelen, hozzáfűzte, hogy ezt a kártékony társaságot el kéne távolítani Brüsszelből: „nyilvánvaló, hogy a májusi európai parlamenti választások után változások lesznek, kérdés azonban, hogy mekkorák. Óvatos duhaj vagyok e tekintetben, mert Nyugaton túl sok elgyötört, átmosott agyú, opportunizmusra szoktatott ember van. A hosszú távú megoldás az lenne, ha a biztonsági és más szempontokból kockázatos Brüsszel helyett mondjuk Krakkó vagy Drezda lenne az unió központja.”
A korábbi miniszterelnök szerint a viselkedéskultúránk veszélybe került, a színvonalbeli hanyatlásnak, mélybe zuhanásnak sajnálatos szimbólumává vált az a tizenéves gyereklány, akit gyűléseken előadott trágár beszéde miatt megemelt a média romboláspárti része, és olyan szerepbe rakta, ami teljesen elfogadhatatlan. „Jelzésértékű, hogy a mai ellenzék már nem bír mást bevetni, mint a vulgáris, egészen alacsony színvonalú beszédmódot és olyan fiatalkorúakat, akiknek fogalmuk sincs semmiről, mégis árasztják a beléjük táplált gyűlölködést.”
Boross az ellenzéket, ellenzéki női politikusokat sem kímélte, „például eddig bármilyen elfajultak is voltak a politikai csatározások, sekélyes a beszédmód, de mégsem a nőkhöz kötődtek ezek az ordenáréságok. A férfiakra osztották az alantasabb szerepeket, akik meg is feleltek ezeknek a durvasági elvárásoknak. Most ellenben a női politikusok viszik a prímet a primitívségben, a színvonal alatti akciók terén. Ezt láthattuk az országházi botrányokozás vagy az MTVA-székházbanvaló garázdálkodás alkalmával is.”
Ehhez egyébként hozzátette, hogy egy egy közszolgálati médium megtámadását és a jogokkal való visszaélést nem lehet semmilyen módon legalizálni, képviselők esetében sem. A helyzet „teljesen egyértelmű volt, mindenki láthatta, mit műveltek ezek az személyek.” Szerinte a rendőrség, illetve Pintér Sándor belügyminiszter példásan oldotta meg a nehéz helyzeteket. „Nagyon kell vigyázniuk a rendfenntartóknak s a kormánynak, hogy a hasonló jogsértéseket ne lehessen a jövőben sem felhasználni az ország ellen. Mivel csak azt akarják kiprovokálni, hogy egyszer suhintsanak oda, amivel tele lehet szórni a világsajtót.”
Boross kitért a rabszolgatörvényre is, ami szerinte lehetőség arra, hogy többet dolgozzanak az emberek, ennek ellenére az ellenzék a törvénymódosításba „belekapaszkodik és egy sor valótlanságot tálal.” Hozzátette: „Józan ember nincs, aki saját kárára erre a felelőtlen ellenzékre szavaz.”
Végezetül a korábbi MDF-es politikus a kultúra és a tudomány területein zajló viszályokról is beszélt: elmondta, az ember érzékeli az egyetemi katedrákon is megjelenő történelmi relativizálást és nyílt politikai propagandát. A Történelemtanárok Egylete például szakmainak álcázott támadásokat intéz a kormány, a kulturális irányítás, sőt a nemzeti értékek ellen.
„Ezek veszélyeztetik azt a célt, hogy egészséges szemléletű, normális gondolkodású új generációk nőjenek fel. A kultúra és az oktatás, tudomány egyes elemei, csoportjai az élharcosai annak a szervezett dühítésnek, amit az Orbán-kormány ellen csapnak. Pedig mindenki tisztában van avval: nincs ma Magyarországon más kormányképes pártszövetség, mint a Fidesz–KDNP. Mondják meg, ugyan kire szavazhatnának nyugodt lelkiismerettel az emberek? Megvan a kockázata a nemzeti politika támogatásának, mert hatalmas ellenerők vonulnak fel hazánkkal szemben, de tisztességes ember nem tehet mást, mint hogy a fejlődést garantáló konzervatív polgári kormány mellé áll. Ebben nagyon bízom, elsősorban a vidék Magyarországában.”
