Nézőpont Intézet: a magyar migrációs politika jó, csak a németek és az osztrákok nem értékelik

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 18.

Fekete Lyuk

Az irányított média tehet róla.

"Kelet-Közép-Európában többnyire elégedettek a magyar állam bevándorlás politikájával és úgy gondolják, hogy az ország jó irányba halad" – ezt a nyilvánvalóan alapos felmérésen alapuló erős állítást a nyilvánvalóan alapos felméréseket végző Nézőpont Intézet kommunikálta ma reggel a királyi televízióban. Az intézet ügyvezetője, Fodor Csaba közölte azt is, hogy a régió tíz országában végeztek közvélemény-kutatást a témával kapcsolatban, s a V4-ek irtó jól teljesítettek, mert náluk

teljes az egyetértés a kötelező betelepítési kvóták elutasításában,

a megkérdezettek jelentős hányadának szerepel az ötéves tervében egy magyarországi nagyvizit, de a legreménykeltőbb mégis csak az, hogy

ahol ismerik Soros Györgyöt

(sajnos Fodor ezt nem kötötte senki orrára, kifélék ezek, hányan vannak és ami a legfontosabb: hol?),

ott aztán többségében roppant negatív a vélemény róla.

Igazán kíváncsiak lennénk arra, vajon hogy tették fel a kérdéseket erre vonatkozóan abban a tíz országban, talán megmutogatták a vizes vébé miatt hirtelen összekapkodott nevető Soros-plakátokat, hogy ugye, ugye milyen csúnya? Esetleg feltették az "Egyetért Ön azzal, hogy Soros György az elmúlt fél évben a fél világnak unszimpatikus lett, többek között Önnek is?" kérdését.

A munkamódszert sajnos nem ismerhetjük, de a kutatás csattanóját igen, ami önmagában megér egy misét, figyeljék csak: az eredmények szerint csak Németországban és Ausztriában elégedettek kevésbé a magyar migrációs politikával. És hogy miért? Pofonegyszerű:

"az ottani média által irányított "masszív véleménystruktúra" következmény lehet."

Úgy tűnik, a NER-ben egy nap sem múlhat el végtelen cinizmus nélkül.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.