Szijjártó szerint az igazi férfi a legcsípősebb kolbászt is meg tudja enni

  • narancs.hu
  • 2019. október 26.

Fekete Lyuk

A legcsípősebb pedig a csabai a világon. Ez az egyik dolog, amivel a magyarokat világszerte azonosítják a miniszter szerint. Szijjártó a Békéscsabai Kolbászfesztiválon járt.

Magyarország tavaly 18 ezer 900 tonna kolbászt exportált 45 országba, amivel a 12. lett a világon – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a 23. Békéscsabai Kolbászfesztiválon.

A tárcavezető a fesztivál frisskolbász-gyúró versenyének megnyitóján arra hívta fel a versenyen részt vevő csapatokat, gyúrjanak annyi kolbászt, hogy "jövőre benne legyünk az első tízben".

Szijjártó Péter kifejtette, a magyar gazdaság exportorientált, a növekedési pálya függ a kivitel volumenétől. Az elmúlt két évben 100 milliárd euró felett volt a kivitel, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés meghaladta az uniós átlagot.

Az exportban kiemelt szerepe van az élelmiszeripari termékek kivitelének, ugyanis világszerte nő a kereslet a minőségi magyar termékek iránt.

A miniszter szerint Magyarország erejét az értékek és a hagyományok ápolása adja, a Csabai Kolbászfesztivál pedig egy igazi értéknek, egy hungarikumnak a népszerűsítését célozza.

Hozzátette, a brit Guardian újság – amely szavai szerint nem gyakran ír pozitívan Magyarországról – tavaly Európa tíz legjobb őszi fesztiválja között említette a Békés megyei rendezvényt.

Szijjártó Péter szerint a magyarokat világszerte három dologgal azonosítják: Puskás Ferenc labdarúgó nevét mindenki ismeri; azt mindenhol tudják, hogy a világ legkülönlegesebb itala a pálinka; és azt is tudják, hogy az igazi férfi a legcsípősebb kolbászt is meg tudja enni, a legcsípősebb pedig a csabai a világon – jelentette ki.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.