Dokumentumfilm

A 13-as cella grófnője

Film

Károlyi Margitról, Károlyi Gyula lányáról, azaz Esterházy Móric feleségéről, vagyis Esterházy Péter nagymamájáról és a család majki birtokáról készített remek filmet az Oroszlányi Televízió – 2014-ben. S most végre felkerült a netre is.

A Harmonia Cælestis olvasói már hallhattak a majki nagymamáról, ám e dokumentumfilm teljes képet igyekszik formálni az Esterházy családba házasodó Károlyi lányról. A recept nem új, de jól működik: archív fotók, családtagokkal és helyiekkel készült visszaemlékező interjúk, mai felvételek és egy kevés narráció.

A kegyelmes asszony, míg a család jómódban élt, segített, akin tudott. De a II. világháború idején nem csak a majki kastély szenvedett károkat, a család társadalmi státusza is megváltozott. A család lakhelye katonai kórház lett – ahol ápolóként Károlyi Margit is besegített –, majd kaszárnya, később munkásszálló. 1952-ben állami tulajdonba került, a Majkon maradó Károlyi Margitot és testvérét, Emmát pedig a parádés lovak egykori istállójába, a 13-as cellába költöztették. A nagymamát csak azért nem telepítették ki a família többi tagjával együtt ’51-ben Hortra, mert a bejelentett lakcíme nem budapesti volt, mint mindenki másé. Grófi élet után szegénysor. A magát ironikusan „parasztgrófnőnek” nevező Károlyi lány nem tudott főzni, de négy nyelven írt és olvasott, fekete ballonkabátban járt, vastag pamutharisnyát hordott, s mindig volt valami fenséges az alakjában. S azért nem emigrált ’56-ban, mert „konok, megátalkodott szeretettel szerette Magyarországot”.

A film a www.oroszlanyi­media.hu oldalon érhető el.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.