Film

A bíró

  • - kg -
  • 2014. november 23.

Film

Ha Robert Downey Jr. ügyvédi minőségében már az első percekben lábon vizeli a vád egyik képviselőjét (egy bírósági piszoárban járunk), felmerül a gyanú, hogy az elkövetkező két és fél órában ennek az arrogáns seggfejnek az emberré válását fogjuk nyomon követni. Az emberré váló ügyvédek régi kedves ismerőseink a tárgyalótermi thrillerek és/vagy családi drámák mondaköréből. A műfaj közismert, itt is, mint mindenhol az arányérzéken és a megjavulás mértékén múlik, hogyan veszi be a gyomor a jótékony hazugságot. Gyomorilag megnehezíti a dolgot, hogy Downey Jr., a nagypályás genya kénytelen hazatérni a piteszagú kisvárosi szülői házba, ahonnét vétetett, s ahol minden apakomplexusának okozója, a vasszigorú éltes bíró lakozik. Lesz is hamarosan közös ügyük, mert hol máshol is beszélhetnék ki a családi sérelmeket, mint a tárgyalóteremben. Még ez is belefér a műfaj tágan vett kereteibe, ami viszont nem fér, az a gyengeelméjű tesó, aki régi családi filmekkel csal könnyeket menetrendszerűen a rokonság szemébe. Amikor harmadszorra teszi ugyanezt, hiába minden, csak beugrik, hogy maga Robert Downey Jr. volt az, aki a Trópusi vihar álnégereként a következő örökbecsű hollywoodi megállapítást tette: Sose szabad fullba’ nyomni a kretént! Nos, A bíróban mindenki „fullba” nyomja, s ez lassan, de biztosan elviselhetetlenné teszi ezt az egyébként ártalmatlan, mindenkinek jót akaró műfaji gyakorlatot.
A bírót játszó Robert Duvall és a vezeklő Downey Jr. sokkal jobbat érdemelt volna ennél – túl jók ők ahhoz, hogy ne tűnjön fel, mennyire béna ez az egész.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.