A diktátor

A hónap taplója

  • - kg -
  • 2012. június 6.

Film

Taplóság és taplóság között olykor zongorázni lehet a különbséget. Az ördög a részletekben meg Sacha Baron Cohen rafináltságában lakozik. Papíron például A diktátor és a Torrente 4 egykutya: míg utóbbiban Santiago Segura egy rasszista bunkót játszik a vígjátéki hatás kedvéért, addig A diktátorban Cohen egy minden-ista Kadhafi-klónt - ugyancsak nevettetési célzattal. A különbséget nem az teszi, hogy kinél milyen testnedvek és kisebbségek keverednek, hanem az, hogy mi a hozzáadott vígjátéki értéke a parasztságnak. Segura a minimálprogramot nyomja: egy szaros gatya pont egyenlő a részek, azaz a szar és a gatya összegével, Cohennél viszont tisztességes vígjátéki építkezés folyik. Persze nem a szofisztikált régiókban, hanem az alpári szinteken, ott, ahol bármely testnyílásba bejárása van a produkciónak, és bármely kisebbségen vagy hófehér többségen csattanhat az ostor.


 

A politikai korrektség kedvéért, de tényleg csak azért, ideírjuk: persze hogy a rasszistán röhögsz, és nem a rasszistával, de lesznek persze, akik úgy röhögnek, hogy nem látják az idézőjeleket - nos, ők a nagy komikus háborújának civil áldozatai. Ami új, hogy minden harsánysága ellenére Cohen diktátora egy nagyon is ódivatú buli. A Brüno ott vérzett el, hogy a Boratra akart ráígérni, A diktátorviszont csak egy szimpla vígjáték akar lenni, kábé olyan történettel, amilyeneket Eddie Murphynek volt szokás írni negyedszázaddal ezelőtt. Eddie-nél persze sosem történhetett meg olyasmi, hogy a hősök romantikus közeledésére egy szülő nő vaginájában kerüljön sor.

Az UIP-Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.