A diktatúra mint lakótárs: Janus a köztévében

  • Gera Márton
  • 2015. december 15.

Film

A diktatúra beférkőzik a családba, leül az asztalhoz, befekszik a franciaágyba, és a végén mindent tönkretesz. Nem kell félni, ez csak egy tévéfilm.

Úgy tűnik, a köztévé kezd rájönni, hogy az értelmes műsorait nem a hajnali műsorsávba kell eldugni, hogy még véletlenül se láthassák azok, akik szerint a közszolgálatiság nem abban merül ki, miként főzi körbe az országot Borbás Marcsi. Legalábbis a Janust viszonylag megfelelő időpontban vetítették, és hovatovább még reklámozták is.

false

Nyilván kellett ehhez egyfajta bizalom a tévéfilm felé, ami részben indokolt is, hiszen Gyöngyössy Bence tisztességes munkát rakott le az asztalra. Persze, ha úgy vesszük, favorit a téma: arról van szó, hogyan férkőzik be a diktatúra a mindennapokba, és miként teszi élhetetlenné azokat. Ráadásul a Janus megtörtént eseményeken alapul, így még azzal sem lehet vádolni, hogy összehord hetet-havat a történelemmel kapcsolatban. Egyébként tényleg nem lehet, mert a tévéfilm – jobb pillanataiban – nem is szeretne mást, mint bemutatni egy romániai magyar család életét a Ceaușescu-rendszer végén. Azt, hogy miként hálózta be a férjet a Securitate, és hogyan lett minden csak egyszerű színjáték: az esküvő, a vacsorák, az őszintének tűnő pillanatok. Mert itt a diktatúra mindent megmérgez, a feleség önmaga épelméjűségében kezd kételkedni, hiszen a férje nyilván nem hazudik. Seress Zoltán játssza a férjet, Marozsán Erika a feleségét, és színészi játékról tulajdonképpen csak miattuk beszélhetünk, ugyanis a többi szereplő megszólalásai után azt lehet érezni, hogy a Família Kft. reinkarnálódott.

Könnyű volna teljesen elrontani, pillanatok alatt válhatna didaktikussá a film, játszhatná a rendező az önjelölt történészt. Ám szerencsére a Janus nagyobb részében nem ez történik, egyedül a vége felé érezni, hogy kissé többet akar, mint amit elbír: mutogatják az 1989-es forradalom felvételeit, csak éppen feleslegesen, mert utóbbinak tárgyalására itt most igazán nincs mód. Közben meg abban erős a film, hogy nem áll meg a kommunizmus bukásánál, szépen eljut a cselekmény napjainkig, és látjuk, a volt ügynök milyen elegánsan száll be a kormány autójába. Talán túlságosan is egyértelmű a jelenet, de értjük a célzást.

Duna Tv, december 14. Vetítik még: december 16. 18.30, Duna World


Figyelmébe ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.

Kiterítenek úgyis?

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Vár a MÁV

Az anyázás azok közé a kivételesen sértő gesztusok közé tartozik, amely sokak szerint azonnali megtorlást követel. Ám ha abból indulunk ki, hogy hányan anyáznak csak a városi közlekedésben, már nem is akkora sértés ez.

A legkeményebb

Legkeményebb tele elé néz Ukrajna: az energiahálózat jelentős része sérült vagy működésképtelen, több millióan – ezen belül a frontvonal közelében majdnem egymillióan – szorulnak közvetlen vagy közvetett támogatásra. Az ENSZ által kalkulált szükséges forrásnak kevesebb, mint a fele jött össze szeptember végére.