A diktatúra mint lakótárs: Janus a köztévében

  • Gera Márton
  • 2015. december 15.

Film

A diktatúra beférkőzik a családba, leül az asztalhoz, befekszik a franciaágyba, és a végén mindent tönkretesz. Nem kell félni, ez csak egy tévéfilm.

Úgy tűnik, a köztévé kezd rájönni, hogy az értelmes műsorait nem a hajnali műsorsávba kell eldugni, hogy még véletlenül se láthassák azok, akik szerint a közszolgálatiság nem abban merül ki, miként főzi körbe az országot Borbás Marcsi. Legalábbis a Janust viszonylag megfelelő időpontban vetítették, és hovatovább még reklámozták is.

false

Nyilván kellett ehhez egyfajta bizalom a tévéfilm felé, ami részben indokolt is, hiszen Gyöngyössy Bence tisztességes munkát rakott le az asztalra. Persze, ha úgy vesszük, favorit a téma: arról van szó, hogyan férkőzik be a diktatúra a mindennapokba, és miként teszi élhetetlenné azokat. Ráadásul a Janus megtörtént eseményeken alapul, így még azzal sem lehet vádolni, hogy összehord hetet-havat a történelemmel kapcsolatban. Egyébként tényleg nem lehet, mert a tévéfilm – jobb pillanataiban – nem is szeretne mást, mint bemutatni egy romániai magyar család életét a Ceaușescu-rendszer végén. Azt, hogy miként hálózta be a férjet a Securitate, és hogyan lett minden csak egyszerű színjáték: az esküvő, a vacsorák, az őszintének tűnő pillanatok. Mert itt a diktatúra mindent megmérgez, a feleség önmaga épelméjűségében kezd kételkedni, hiszen a férje nyilván nem hazudik. Seress Zoltán játssza a férjet, Marozsán Erika a feleségét, és színészi játékról tulajdonképpen csak miattuk beszélhetünk, ugyanis a többi szereplő megszólalásai után azt lehet érezni, hogy a Família Kft. reinkarnálódott.

Könnyű volna teljesen elrontani, pillanatok alatt válhatna didaktikussá a film, játszhatná a rendező az önjelölt történészt. Ám szerencsére a Janus nagyobb részében nem ez történik, egyedül a vége felé érezni, hogy kissé többet akar, mint amit elbír: mutogatják az 1989-es forradalom felvételeit, csak éppen feleslegesen, mert utóbbinak tárgyalására itt most igazán nincs mód. Közben meg abban erős a film, hogy nem áll meg a kommunizmus bukásánál, szépen eljut a cselekmény napjainkig, és látjuk, a volt ügynök milyen elegánsan száll be a kormány autójába. Talán túlságosan is egyértelmű a jelenet, de értjük a célzást.

Duna Tv, december 14. Vetítik még: december 16. 18.30, Duna World


Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.