Film

A Hangya és a Darázs

  • - kg -
  • 2018. augusztus 19.

Film

Ha a Cowboyok és űrlények című magasröptű, de sajnos alacsonyan szálló hollywoodi blockbustertől (amely valóban létezett, nem mi találtuk ki, vagy mégis?) nem vártunk mást, mint cowboyokat és űrlényeket, akkor úgy igazságos, ha A Hangya és a Darázs esetében sem támasztunk más igényeket, mint ami a címben szerepel. Van benne hangya? Van. És darázs? Az is. Jó, nem teszünk úgy, mintha szűzen mentünk volna ebbe a házasságba; 2015-ben megvolt A Hangya, a kissé szerencsétlen nevű képregényhős (Paul Rudd közepesen megnyerő alakításában) hangyányira tudott összemenni, de ment még annál is összébb, a szubatomi világba is elkalandozott. Kedves srác volt, alkatához illően mini ambíciókkal, és úgy ülte meg a hangyát, mint John Wayne a lovat, szóval nem lehetett egy rossz szavunk se. A folytatásban – figyeld a címet! – Mr. Hangya mellett Ms. Darázs is egyenrangú szerepet kap, de nem ők, hanem Michelle Pfeiffer várja a szubatomi síri világban, hogy az éj közepén valaki lemenjen érte, ám a lemenést bonyolítja egy szomorú szemű leányzó, akit a háta mögött kvantum anomáliának hívnak, de az is lehet, hogy Kvantum Amáliának, apróság ez egy apróságokról és Michael Douglas bátran vállalt ráncairól szóló filmben. A hősök mellett sokféle nációjú jellemszínész próbálkozik egy-egy gyengébb poénnal áttörni az ingerküszöböt; nagy a verseny, de a kádban henyélő óriási hangyát egyiküknek sem sikerül überelni. Végre egy film, amiben a hangyák nevetnek a végén – bár elmondhatnánk ugyanezt a képregényfilmek hangyaszorgalmú követőiről, vagyis magunkról is!

Forgalmazza a Fórum Hungary


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.