Film

A Hangya és a Darázs

  • - kg -
  • 2018. augusztus 19.

Film

Ha a Cowboyok és űrlények című magasröptű, de sajnos alacsonyan szálló hollywoodi blockbustertől (amely valóban létezett, nem mi találtuk ki, vagy mégis?) nem vártunk mást, mint cowboyokat és űrlényeket, akkor úgy igazságos, ha A Hangya és a Darázs esetében sem támasztunk más igényeket, mint ami a címben szerepel. Van benne hangya? Van. És darázs? Az is. Jó, nem teszünk úgy, mintha szűzen mentünk volna ebbe a házasságba; 2015-ben megvolt A Hangya, a kissé szerencsétlen nevű képregényhős (Paul Rudd közepesen megnyerő alakításában) hangyányira tudott összemenni, de ment még annál is összébb, a szubatomi világba is elkalandozott. Kedves srác volt, alkatához illően mini ambíciókkal, és úgy ülte meg a hangyát, mint John Wayne a lovat, szóval nem lehetett egy rossz szavunk se. A folytatásban – figyeld a címet! – Mr. Hangya mellett Ms. Darázs is egyenrangú szerepet kap, de nem ők, hanem Michelle Pfeiffer várja a szubatomi síri világban, hogy az éj közepén valaki lemenjen érte, ám a lemenést bonyolítja egy szomorú szemű leányzó, akit a háta mögött kvantum anomáliának hívnak, de az is lehet, hogy Kvantum Amáliának, apróság ez egy apróságokról és Michael Douglas bátran vállalt ráncairól szóló filmben. A hősök mellett sokféle nációjú jellemszínész próbálkozik egy-egy gyengébb poénnal áttörni az ingerküszöböt; nagy a verseny, de a kádban henyélő óriási hangyát egyiküknek sem sikerül überelni. Végre egy film, amiben a hangyák nevetnek a végén – bár elmondhatnánk ugyanezt a képregényfilmek hangyaszorgalmú követőiről, vagyis magunkról is!

Forgalmazza a Fórum Hungary


Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”