Film

A hobbit – Az öt sereg csatája

  • - kg -
  • 2015. január 20.

Film

Mára már tényleg csak azok maradtak, akiknek édes mindegy, mit vétett Peter Jackson a Tolkien-örökséggel szemben, és akiknek inkább előny, mintsem hátrány, hogy szegény Bilbo nótáját úgy elhúzták, mint a középföldi rétestésztát.

Azok maradtak, akik jól érzik magukat ebben az ismerősen berendezett, az utolsó bajuszvégződésig kidolgozott világban, ahol immár az égvilágon semmi új nem történik, sem emberileg, sem hobbitilag, de még csak tündeileg sem. Minden csatajelenetet láthattunk már két fokkal izgalmasabban és jóval nagyobb téttel, és tulajdonképpen ez a serclire hasonlító záródarab sem más, mint egy százmillió dolláros best of válogatás, de mégis, kit izgat ez?! Mert miközben a papírforma szerint bosszankodnunk kéne a csak pénzügyileg indokolható hármas tagoláson és a szereplőkkel szembeni nemtörődöm hozzáálláson (kapjon mindenki egy csúcs­jelenetet, aztán gyorsan húzzon ­arrébb), pusztán csak az, amit díszletben, domborzatban, harci felszerelésben, vagyis vizuális csecsebecsékben kapunk, teljesen egyedül­álló a mezőnyben. Már ha egyáltalán létezik mezőny, mert nagyon úgy fest, hogy Peter Jacksonnak legfeljebb Peter Jackson lehet a riválisa ebben a fantasynek nevezett műsorszámban. A harmadik Hobbit sehol sincs A Gyűrűk Ura filmekhez képest, de csak ebben az összehasonlításban forog fenn a csalódás tény­állása, mert bár Az öt sereg csatája a Jackson-mérce szerint elég alacsonyan szálldos, nincs ma emberfia (se törp, se hobbit), aki akár csak megközelítené mesélésben Jackson élményparkját.

A Fórum Hungary bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.