Film

A kutyák szigete

  • - kg -
  • 2018. június 10.

Film

Öten ültek egy retrofuturisztikus sushiétteremben: egy szemétdombra kihajított eb, egy szemét japán politikus, egy kutyabarát kisfiú, egy szeplős amerikai cserediáklány és Kuroszava Akira. Groucho Marxra vártak, aki kisvártatva belovagolt Rejtő Jenő nevű lován: „A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja, a kutyán belül viszont túl sötét van az olvasáshoz” – sütötte el sokadjára Grou­cho, de mire a végére ért, Wes Anderson felriadt álmából.

Lehet, hogy A kutyák szigete nem pont így született, de az biztos, hogy Anderson bábfilmjében majd mindenki szerepel, Akira és Jenő persze csak lélekben. Wes nem először kezd stop-trükkös kutyákkal, fülébe juthatott, hogy a beagle-gazdák jóvátételt követelnek, amiért A fantasztikus Róka úrban viccet csinált a fajtából. A kutyák szigete után legfeljebb a macskások és a néphülyítő propagandát nyomó, aljas politikusok fognak reklamálni: a macsekosok azért, mert ez egy erősen kutyapárti film, a politikusok azért, mert Anderson mögött a „tudjuk ki” áll, listára vele! Úgy tűnik, Wes nem szíveli az uszítást, talán ezért lett nála egy kutyák ellen uszító politikus a főgonosz, de nagyon is csípi Kuroszavát – a bábkutyák túlélési harca Báb-Japánban játszódik. East találkozik Wesszel – ez maga egy külön műfaj. A rutinszerűen beálló csoda, az andersonos képi bigyók, a mindent eluraló szép mütyürök, vagyis a védjegyszerűen túltolt, bájos és fárasztó lakberendezési attak a japán kultúrkincsből merít. Pincér, egy fellinis bábfilm római macskákkal rendel!

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.