Volt idő, hogy Hollywood lendületesen karlendítő nácijait és anyaszomorító, szovjet kémeit a Shakespeare-en trenírozott britek adták, ám a piac demokratizálódásával a skandinávok is felzárkóztak. Stellan Skarsgårdban mindig is éreztük egy nagybani orosz maffiózó lehetőségeit, és most, hogy ő adja az orosz maffia legfőbb pénzmosóját, aki titkokkal terhes pendrive-jával menni disszidálni UK, örömmel nyugtázhatjuk, hogy előérzeteink helyesnek bizonyultak: Stellan volt már minden, de csibészesen hunyorgó, minden hájjal megkent oroszként a vásári dramédiázás olyan magas fokára jutott, aminél csak kevés szórakoztatóbb dolog létezik. Stellan alakítása láttán a Royal Shakespeare Company egy emberként rezzent össze: itt már csak Theresa May segíthet egy protekcionista, „vissza az oroszokat a briteknek” törvénytervezettel. És azt még nem is említettük, hogy Skarsgård orosz hússaláta-alakításához John Le Carré kései ujjgyakorlata szolgáltatja a narratívát. A svéd fenomén nélkül azonban mit sem érne az egész: Ewan McGregor jólfésült átlag angolja legfeljebb a nemzetközi értékesítést segíthette, de emlékezetesnek aligha mondható, s ugyanez áll a többi jó nevű brit polírozott játékára is. A Le Carré-kánonhoz csak méltányossági alapon, szülői kérelemre hozzácsapható regényből különösebb megrázkódtatás nélküli film született, de az életmű filmre vitelére szakosodott butikcég már készül A kém, aki bejött a hidegről felmelegítésére. A cégvezető közeli kapcsolatot ápol az íróval, ami nem is olyan meglepő, lévén neki is, akárcsak Le Carrénak, Cornwell a családneve.
Forgalmazza a ProVideo
