Film

A német orvos

  • 2014. február 28.

Film

A hegyi tónál felújításra váró nyaraló egyetlen lakója egy megnyerő modorú, határozott fellépésű német doktor. Először a szállodát üzemeltető család éles eszű, érdeklődő kislányával köt barátságot, majd az ikreket váró asszony jóindulatát vívja ki, végül a gyanakvó férjet is maga mellé állítja.

De a baráti közeledés a reménybeli kísérleti alanyoknak szól. 1960-ban járunk, Patagóniában, a doktor pedig, aki "normális" növést ígér a vékony és alacsony kislánynak, életmentő beavatkozást az újszülötteknek, valójában a múlt század egyik legkeresettebb bűnözője, aki a náci fajelmélet "tudományos" megalapozásán fáradozik beteges megszállottsággal.

Mengele, az embereken kísérletező tömeggyilkos évtizedekig tartó sikeres bujkálása, sőt egyáltalán a létezése nem egy fikciós filmhez szolgáltatott kiindulópontot. E mostani argentin próbálkozás igaz történeten alapul, ezért közelítése mélyebb, érzelmi hatása erőteljesebb a korábbiaknál. Csakhogy mindezt thrillerként próbálja elmesélni, így érdektelenebb is az elődöknél.

Hátborzongató a környezet, az argentin diktatúra kegyéből csaknem érintetlen és virágzó hitlerizmusban éldegélő német közösség bemutatása (amely közösség a háborús bűnök emlékét gyengéden ápolja, a nácizmus szellemiségét öntudatosan őrzi). De tét nélküli a thrillerszál, hiszen a tények ismertek, tudjuk, hogy végül a gonosztevő menekül meg, és a nyomára bukkanó izraeli ügynök végzi a hó alatt. Így a felkavarónak szánt történet felmondja ugyan az antifasiszta leckét, ám nem tudja átélhetővé tenni a tragikumát.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.