A hatvanas évek közepén Chicagóban egy Muhal Richard Abrams nevű zenész megalakította az Assosiation for the Advancment of Creative Musicians nevű szervezetet. Ez a szellemi műhely, iskola és szakszervezet igen nagy hatást gyakorolt a dzsessz világára. Az Air, Abrams különböző formációi, Chico Freeman, Lester Bowie, Anthony Braxton és a legismertebb csapat, az Art Ensemble of Chicago hallható munkásságán túl öntudatos világ- és zenelátást plusz egy nagyon jó zenei iskolát teremtett. Az afrikai gyökerektől a kortárs avantgárdig feszülő stílus; a színház, a rítus felhasználása egy karakteres zenei világot eredményezett.
Ennek a vonulatnak egy jellegzetes, másodgenerációs együttese az Ethnic Heritage. A több mint húsz éve létező formációt Kahil El´Zabar alakította, aki színész, zeneszerző, tanár, költő és mindenféle egzotikus ütőhangszer mestere. Az 1980-as Three Gentlemen from Chicago című lemezen két szaxofonos, Edward Wilkerson és "Light" Henry Huff fújt mellette elképesztő szólókat. Később megfordult az együttesben Kalaparusha Maurice McIntyre, "Atu" Harold Murray és Joseph Bowie, s felvettek jobb meg maszatosabb lemezeket.
(Kahil El´Zabar közben játszott David Murrayval, aminek pompás dokumentuma a The Golden Sea című lemez, készített felvételeket Lester Bowie-val, és van egy Ritual nevű triója, melyben Malachi Favors bőgőzik és Ari Brown szaxofonozik.)
Az 1997-es The Continuum című Ethnic Heritage-album - melyen a nagyjából mai felállású csapat hallható - igen jól sikerült. Az afrikai ritmusokra populáris témák, sőt sztenderdek csúsznak rá, amiket időnként El´Zabar panaszos éneke kísér. A pozanos Joseph Bowie és a szaxofonos Khabeer Dawkins nagyon érzik egymást, és jókat fújnak a gazdag alapokra.
Május 5-én másodszor lépnek fel Magyarországon, ezúttal a Fonó Hangárban, ami azt jelenti, hogy a Fonó új koncertteremmel bővült. Ez már önmagában elég ok arra, hogy elmenjünk a Sztregova utcába, és még lehet, hogy az Ethnic Heritage is bejön.
Czabán György Brozokni
