"Aki nem idomul" (Grencsó István)

szerző
Czabán F. György
publikálva
1998/4. (01. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tavaly már szóba került ez a lemez (MaNcs, május 29.), de akkor még csak a felvétel volt meg. Arról beszélt Grencsó, hogy örök szerelme a Hattyúdal című film, s hogy Ránki Györgyről azt gondolja, ha odébb születik, egy ilyen filmzenével Nino Rota lehetett volna. Jó húsz éve melengeti ezt a két dalt, a Villa Negra és a Rám vár a föld címűt, és kikeltek végre, nagyzenekarra, big kollektívára hangszerelve. Most, hogy megjelent a lemez, innen folytatjuk.

Tavaly már szóba került ez a lemez (MaNcs, május 29.), de akkor még csak a felvétel volt meg. Arról beszélt Grencsó, hogy örök szerelme a Hattyúdal című film, s hogy Ránki Györgyről azt gondolja, ha odébb születik, egy ilyen filmzenével Nino Rota lehetett volna. Jó húsz éve melengeti ezt a két dalt, a Villa Negra és a Rám vár a föld címűt, és kikeltek végre, nagyzenekarra, big kollektívára hangszerelve. Most, hogy megjelent a lemez, innen folytatjuk.

Grencsó István: Kezdetben volt a film. Amikor a hetvenes években vetítették, mindig úgy alakítottam az időt, hogy megnézhessem, és soha nem csalódtam benne. De akkor még nem jutott az eszembe, hogy a zenéjét feldolgozzam. Ezen három-négy éve kezdtem gondolkodni, amikor az foglalkoztatott, hogy - az addigi triókhoz, kvartettekhez képest - nagyobb formációkra írjak zenét. Holland meg német zenéket hallgattam, és nagyon tetszettek a nyolc-tíz tagú zenekarok, több fúvóssal, különleges hangszerekkel. Ez a két dolog találkozott, de még így sem lett volna belőle semmi, ha nem említem Hartyándi Jenőnek, a Mediawave fesztiváligazgatójának. Õ rögtön felkarolta, és meghívta a produkciót Győrbe. Akkor még csak a Villa Negra volt meg, annak volt az ősbemutatója. De mivel a filmben van egy másik kedves dal is, adódott, hogy azt is feldolgozzuk, másrészt a terjedelem miatt is kívánkozott a kiadáshoz egy második rész.

Magyar Narancs: Ezen az anyagon elsősorban zeneszerzőként vagy jelen.

GI: Igen, ez olyan zene, amiben nincsenek nagy szólók, domborítások, inkább az egész hangzása érdekelt, a hangulata.

MN: Nem okozott nehézséget nyolc hangszerre írni egy hosszabb lélegzetű darabot?

GI: Nem. Aztán megkérdeztem a kollégákat is, és azt mondták, nincs benne égbekiáltó hiba. Néha olyan érzésem van, ha visszahallgatom, mintha több hangszer szólna, nem csak amennyi játszik. Jó töményen szól, bár még egy pozan elfért volna, meg talán egy trombita. Miközben írtam, az foglalkoztatott, hogy teljesen elhagyjam a dzsesszes elemeket, és inkább színházi zeneszerű elemeket használjak. Azért maradt egy rész, ami konkrétan szving, amire egyharmóniás improvizációk épülnek.

MN: És most mivel foglalkozol?

GI: Gondolkodom újabb zenéken, és készülünk a lemezbemutató koncertre, ami február 14-én lesz a Fonóban. Játszom a Makámban, és dolgozom egy fotókiállítás anyagán, ami Sárváron lesz márciusban.

MN: Készítettél egy sorozatot Kőszegi kapuk és kilincsek címmel. Azzal mi lett?

GI: Be van kötve, könyvszerűen meg van csinálva. Egy darab készült belőle, privát példány. Ilyen pénzszegény időkben nem gondolhatok egy fotóalbum kiadására. Bár nem is teszek lépéseket érte.

MN: Miért nem?

GI: Ezért csináltuk meg a Villa Negrát, benne van a válasz. A film is erről szól. Aki nem idomul, azt eltolja a dózer.

Czabán F. György

Grencsó Big Collective: Villa Negra

Fonó Records, 1998

szerző
Czabán F. György
publikálva
1998/4. (01. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...