"Aki nem idomul" (Grencsó István)

  • Czabán F. György
  • 1998. január 29.

Film

Tavaly már szóba került ez a lemez (MaNcs, május 29.), de akkor még csak a felvétel volt meg. Arról beszélt Grencsó, hogy örök szerelme a Hattyúdal című film, s hogy Ránki Györgyről azt gondolja, ha odébb születik, egy ilyen filmzenével Nino Rota lehetett volna. Jó húsz éve melengeti ezt a két dalt, a Villa Negra és a Rám vár a föld címűt, és kikeltek végre, nagyzenekarra, big kollektívára hangszerelve. Most, hogy megjelent a lemez, innen folytatjuk.
Tavaly már szóba került ez a lemez (MaNcs, május 29.), de akkor még csak a felvétel volt meg. Arról beszélt Grencsó, hogy örök szerelme a Hattyúdal című film, s hogy Ránki Györgyről azt gondolja, ha odébb születik, egy ilyen filmzenével Nino Rota lehetett volna. Jó húsz éve melengeti ezt a két dalt, a Villa Negra és a Rám vár a föld címűt, és kikeltek végre, nagyzenekarra, big kollektívára hangszerelve. Most, hogy megjelent a lemez, innen folytatjuk.

Grencsó István: Kezdetben volt a film. Amikor a hetvenes években vetítették, mindig úgy alakítottam az időt, hogy megnézhessem, és soha nem csalódtam benne. De akkor még nem jutott az eszembe, hogy a zenéjét feldolgozzam. Ezen három-négy éve kezdtem gondolkodni, amikor az foglalkoztatott, hogy - az addigi triókhoz, kvartettekhez képest - nagyobb formációkra írjak zenét. Holland meg német zenéket hallgattam, és nagyon tetszettek a nyolc-tíz tagú zenekarok, több fúvóssal, különleges hangszerekkel. Ez a két dolog találkozott, de még így sem lett volna belőle semmi, ha nem említem Hartyándi Jenőnek, a Mediawave fesztiváligazgatójának. Õ rögtön felkarolta, és meghívta a produkciót Győrbe. Akkor még csak a Villa Negra volt meg, annak volt az ősbemutatója. De mivel a filmben van egy másik kedves dal is, adódott, hogy azt is feldolgozzuk, másrészt a terjedelem miatt is kívánkozott a kiadáshoz egy második rész.

Magyar Narancs: Ezen az anyagon elsősorban zeneszerzőként vagy jelen.

GI: Igen, ez olyan zene, amiben nincsenek nagy szólók, domborítások, inkább az egész hangzása érdekelt, a hangulata.

MN: Nem okozott nehézséget nyolc hangszerre írni egy hosszabb lélegzetű darabot?

GI: Nem. Aztán megkérdeztem a kollégákat is, és azt mondták, nincs benne égbekiáltó hiba. Néha olyan érzésem van, ha visszahallgatom, mintha több hangszer szólna, nem csak amennyi játszik. Jó töményen szól, bár még egy pozan elfért volna, meg talán egy trombita. Miközben írtam, az foglalkoztatott, hogy teljesen elhagyjam a dzsesszes elemeket, és inkább színházi zeneszerű elemeket használjak. Azért maradt egy rész, ami konkrétan szving, amire egyharmóniás improvizációk épülnek.

MN: És most mivel foglalkozol?

GI: Gondolkodom újabb zenéken, és készülünk a lemezbemutató koncertre, ami február 14-én lesz a Fonóban. Játszom a Makámban, és dolgozom egy fotókiállítás anyagán, ami Sárváron lesz márciusban.

MN: Készítettél egy sorozatot Kőszegi kapuk és kilincsek címmel. Azzal mi lett?

GI: Be van kötve, könyvszerűen meg van csinálva. Egy darab készült belőle, privát példány. Ilyen pénzszegény időkben nem gondolhatok egy fotóalbum kiadására. Bár nem is teszek lépéseket érte.

MN: Miért nem?

GI: Ezért csináltuk meg a Villa Negrát, benne van a válasz. A film is erről szól. Aki nem idomul, azt eltolja a dózer.

Czabán F. György

Grencsó Big Collective: Villa Negra

Fonó Records, 1998

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”