"Aki nem idomul" (Grencsó István)

  • Czabán F. György
  • 1998. január 29.

Film

Tavaly már szóba került ez a lemez (MaNcs, május 29.), de akkor még csak a felvétel volt meg. Arról beszélt Grencsó, hogy örök szerelme a Hattyúdal című film, s hogy Ránki Györgyről azt gondolja, ha odébb születik, egy ilyen filmzenével Nino Rota lehetett volna. Jó húsz éve melengeti ezt a két dalt, a Villa Negra és a Rám vár a föld címűt, és kikeltek végre, nagyzenekarra, big kollektívára hangszerelve. Most, hogy megjelent a lemez, innen folytatjuk.
Tavaly már szóba került ez a lemez (MaNcs, május 29.), de akkor még csak a felvétel volt meg. Arról beszélt Grencsó, hogy örök szerelme a Hattyúdal című film, s hogy Ránki Györgyről azt gondolja, ha odébb születik, egy ilyen filmzenével Nino Rota lehetett volna. Jó húsz éve melengeti ezt a két dalt, a Villa Negra és a Rám vár a föld címűt, és kikeltek végre, nagyzenekarra, big kollektívára hangszerelve. Most, hogy megjelent a lemez, innen folytatjuk.

Grencsó István: Kezdetben volt a film. Amikor a hetvenes években vetítették, mindig úgy alakítottam az időt, hogy megnézhessem, és soha nem csalódtam benne. De akkor még nem jutott az eszembe, hogy a zenéjét feldolgozzam. Ezen három-négy éve kezdtem gondolkodni, amikor az foglalkoztatott, hogy - az addigi triókhoz, kvartettekhez képest - nagyobb formációkra írjak zenét. Holland meg német zenéket hallgattam, és nagyon tetszettek a nyolc-tíz tagú zenekarok, több fúvóssal, különleges hangszerekkel. Ez a két dolog találkozott, de még így sem lett volna belőle semmi, ha nem említem Hartyándi Jenőnek, a Mediawave fesztiváligazgatójának. Õ rögtön felkarolta, és meghívta a produkciót Győrbe. Akkor még csak a Villa Negra volt meg, annak volt az ősbemutatója. De mivel a filmben van egy másik kedves dal is, adódott, hogy azt is feldolgozzuk, másrészt a terjedelem miatt is kívánkozott a kiadáshoz egy második rész.

Magyar Narancs: Ezen az anyagon elsősorban zeneszerzőként vagy jelen.

GI: Igen, ez olyan zene, amiben nincsenek nagy szólók, domborítások, inkább az egész hangzása érdekelt, a hangulata.

MN: Nem okozott nehézséget nyolc hangszerre írni egy hosszabb lélegzetű darabot?

GI: Nem. Aztán megkérdeztem a kollégákat is, és azt mondták, nincs benne égbekiáltó hiba. Néha olyan érzésem van, ha visszahallgatom, mintha több hangszer szólna, nem csak amennyi játszik. Jó töményen szól, bár még egy pozan elfért volna, meg talán egy trombita. Miközben írtam, az foglalkoztatott, hogy teljesen elhagyjam a dzsesszes elemeket, és inkább színházi zeneszerű elemeket használjak. Azért maradt egy rész, ami konkrétan szving, amire egyharmóniás improvizációk épülnek.

MN: És most mivel foglalkozol?

GI: Gondolkodom újabb zenéken, és készülünk a lemezbemutató koncertre, ami február 14-én lesz a Fonóban. Játszom a Makámban, és dolgozom egy fotókiállítás anyagán, ami Sárváron lesz márciusban.

MN: Készítettél egy sorozatot Kőszegi kapuk és kilincsek címmel. Azzal mi lett?

GI: Be van kötve, könyvszerűen meg van csinálva. Egy darab készült belőle, privát példány. Ilyen pénzszegény időkben nem gondolhatok egy fotóalbum kiadására. Bár nem is teszek lépéseket érte.

MN: Miért nem?

GI: Ezért csináltuk meg a Villa Negrát, benne van a válasz. A film is erről szól. Aki nem idomul, azt eltolja a dózer.

Czabán F. György

Grencsó Big Collective: Villa Negra

Fonó Records, 1998

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.