Film

Alapján

  • 2023. június 14.

Film

Ha egy műalkotás igaz történet, megtörtént vagy valóságos események alapján készült, felmerül a kérdés: mit akar az alkotó valójában elmondani a célra szelektált tények művé, szemléleti világegésszé szervezésével.

Egy mű hitelessége nem feltétlenül függ attól, hogy pontosan tükrözi-e a benne foglalt tényeket, de az eltérés csak akkor indokolt, ha általa a konkrét esetből ki nem bontható, általánosabb, mélyebb összefüggés jeleníthető meg. (Salieri természetesen nem kergette halálba Mozartot, a kreált konfliktus az Amadeus c. drámában és Miloš Forman remekmű filmadaptációjában azonban valami nagyon fontosat mond el a géniuszt letipró középszerűségről.) És mivel a mű nem tudja nem leképezni korát (nem csak a kifinomult költemény, de a ponyvaregény sem), a befogadás oldaláról nézvést még egy felületes krimi, egy eszképista operett is alapvető információkat hordoz a kor jellemző gondolkodásmódjáról.

Férfiak

A megbízható műfaji filmes szakemberként pályafutása során több tucat filmet (és tucatfilmet) rendező Richard Fleischernek a 60-as évek elején Bostonban véghezvitt, egész Amerikát megrázó sorozatgyilkosságot feldolgozó munkája (és alighanem csak ez az egy): film­klasszikus. Formai újszerűségét nemcsak az akkoriban divatos osztott képmező valóban kreatív, a drámai hatást fokozó, a részletek fontosságát hangsúlyozó használata adja, de az a dramaturgiai fogás is, hogy a thrillernek induló, nyomozós-rendőrös film a közepén fordulatot vesz, és onnantól a nyomozást (és annak összes vélt eredményét) zárójelbe téve az elkövető személyére, környezetére koncentrál. Amikor egészen más miatt a rendőrségen köt ki a magányos nőket öldöső – nem szatír, nem alvilági perverz, hanem minden nyomozói tapasztalatnak és feltételezésnek ellentmondva – kétgyerekes családapa, a szálak összekapcsolódnak. A nyomozók tudják, ki a gyilkos, az orvosok (merthogy a pszichiátriára kerül) tudják, ki a gyilkos, a nézők is tudják, ki a gyilkos – csak a hasadt személyiségű gyilkos nem tudja, ki a gyilkos. A nyomozást vezető ügyész (a gyakorlottan rokonszenves Henry Fonda) lemond arról, hogy bíróság elé állítsa a tettest, ha – szemtanúk és tárgyi bizonyítékok hiányában – megbizonyosodhat afelől, hogy csakugyan ő követte el a gyilkosságokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.