Film

Argo 2

  • - kg -
  • 2015. május 30.

Film

Ecsém, az már mekkora királyság, hogy Kulka a nindzsa, a Scherer meg még mindig segghülye, a Kovács Lajosnak meg kilóg a segge a szado-mazo bőrszerkóból, a cigányok, ezek a mulatós-esküvőzős-lövöldözős népek pedig tankra szállnak, egy Tigrisre. Ja, és nem fogod elhinni, de egy japán buksza meg halomra irt mindenkit, és különben is, tele japcsival a film, ez most nagyon megy, és van a végén egy hidrogénbombás beszólás is, érted ugye, japánnak a bomba, na, attól aztán behalsz, de tényleg! És tényleg, bárcsak be lehetne halni az Argo 2 poénjain, azon, hogy a hollywoodi akciófilmekből ellesett beállítások milyen komikusan festenek a magyar ugaron, de ehhez több kell, mint hogy Kulka nindzsául néz, a Kovács–Scherer–stb.-csapat meg sokadszorra is elkáromkodja magát, igaz, ezt kétségtelenül ízesen. Az Argo 2 tanulsága, hogy kurva­anyád és kurvaanyád közt is van különbség, ha igazi színész anyázik, az mégiscsak jobb, mint egy amatőr gecifelkiáltás. Kétségtelen, hogy viszonylag kevés magyar filmben szerepel együtt szlovák vadászgép és gémeskúton egyensúlyozó nindzsa, mulatós cigányokkal megrakott világháborús tank és orosz hússaláta – a vágókat nem érheti rossz szó. Jó az is, hogy Árpa Attila horizontján nem a magyar műfaji belterj lebeg, hanem a nyugati referenciák, nem jó viszont, hogy e távlatossághoz nem társul más, mint néhány faszom beléd, egy Kossuth-díjas nindzsa és egy egész roma lagzi. A poénok pont azt a pojácát idézik, aki teli torokból nyerít a saját poénjain, miközben mindenki más igyekszik félrenézni. Félő, hogy siker lesz.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.