Film

Atyja fia

Zack Snyder: Az acélember

Film

2161 000 dollár - ennyiért kelt el nemrégiben az a Nicolas Cage tulajdonában lévő 1938-as képregény (az Action Comics első száma), melyben Superman, ahogy ma is ismerjük, először töltötte meg a képkockákat.

Jerry Siegel és Joe Shuster 75 éves teremtménye ilyen sokat érő amerikai antikvitás - ennyi pénzből már egy kisebb Norman Rockwell is kigazdálkodható a családi büdzséből. A clevelandi zsidó fiatalemberek által megálmodott, majd 130 dollárért a kiadójukra ruházott überamerikai Jézus-figura még ezernyi leget tudhat magáénak: a legtöbb szuperhősös viccet ő ihlette, a legtöbb jogi csatározás őérte folyt (Siegel és Shuster idővel megbánta a 130 dolláros adásvételt), de a papíralapú Supermannek szégyellnivalója soha nem volt. Ruházkodási szokásaiba (piros és kívül hordja), frizuraválasztásába (a világ leghíresebb homlokba hulló tincse az övé), valamint sérthetetlenségébe (kevés földi dolog tud kárt tenni benne) úriember nem köt bele.

Mindeközben Superman sztorija filmen mindig is egy "ahhoz képest" meccs volt: ahhoz képest, hogy piros gatyát hord, ahhoz képest, hogy zselézi a haját, és ahhoz képest, hogy isten vagy valamelyik futottak még isten fia, mit lehet kihozni belőle. A jó hír az, hogy a Christopher Nolan produceri és egyéb védnöksége alatt megszületett új Superman-film egy percig nem próbálkozik a valósággal kacérkodó batmani úttal. Azok után, hogy Russell Crowe (id. Superman) felpattan repülő sárkányára, hogy bolygója végóráján újszülött fiacskáját űrhajónak látszó mózeskosarában a Földre plántálja át, elég röhejes is lenne, ha Superman (Henry Cavill) a Sears áruház csomagküldő szolgálatától rendelne tűt meg cérnát a híres S embléma elkészítéséhez. Superman valóságába nem férnek bele az online rendelések; már csak azért sem, mert szülőbolygójának repülő alkalmatosságai után a Földön, ha lehet, még az előbbinél is fantasztikusabb világ várja. Egy erős férfiakat termő, pajtaszagú világ, melyben Kevin Costner mint az atyai szeretet kisgazda szobra a farmélet legfőbb értékeit plántálja át a félig emberként, félig istenként cseperedő fiúra. Ezek sorrendben a következők: jóság, jóság, önfeláldozás és jóság. Kansas romlatlan levegőjébe persze hamar belerondítanak a setét intergalaktikus érdekek; a hátsó udvarba űrhajó ereszkedik, amibe a tisztaszoba is beleremeg, s nem is éli túl a sátáni Zod tábornok (a vicsort vicsorra halmozó Michael Shannon) által kisvártatva beindított világégést. A pajtában is kár keletkezik, de Nolanék tudják, hol a határ, és repülő tehenet például nem mutatnak (ámbár templombelsőt igen, ami ebben a műfajban majdnem ugyanaz).

A repülés Superman reszortja marad, és ebben Zack Snydernek alkalma nyílik kibontakoztatni azon erényeit, amelyekért kiválasztották a rendezői feladatra.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.