Film

Atyja fia

Zack Snyder: Az acélember

Film

2161 000 dollár - ennyiért kelt el nemrégiben az a Nicolas Cage tulajdonában lévő 1938-as képregény (az Action Comics első száma), melyben Superman, ahogy ma is ismerjük, először töltötte meg a képkockákat.

Jerry Siegel és Joe Shuster 75 éves teremtménye ilyen sokat érő amerikai antikvitás - ennyi pénzből már egy kisebb Norman Rockwell is kigazdálkodható a családi büdzséből. A clevelandi zsidó fiatalemberek által megálmodott, majd 130 dollárért a kiadójukra ruházott überamerikai Jézus-figura még ezernyi leget tudhat magáénak: a legtöbb szuperhősös viccet ő ihlette, a legtöbb jogi csatározás őérte folyt (Siegel és Shuster idővel megbánta a 130 dolláros adásvételt), de a papíralapú Supermannek szégyellnivalója soha nem volt. Ruházkodási szokásaiba (piros és kívül hordja), frizuraválasztásába (a világ leghíresebb homlokba hulló tincse az övé), valamint sérthetetlenségébe (kevés földi dolog tud kárt tenni benne) úriember nem köt bele.

Mindeközben Superman sztorija filmen mindig is egy "ahhoz képest" meccs volt: ahhoz képest, hogy piros gatyát hord, ahhoz képest, hogy zselézi a haját, és ahhoz képest, hogy isten vagy valamelyik futottak még isten fia, mit lehet kihozni belőle. A jó hír az, hogy a Christopher Nolan produceri és egyéb védnöksége alatt megszületett új Superman-film egy percig nem próbálkozik a valósággal kacérkodó batmani úttal. Azok után, hogy Russell Crowe (id. Superman) felpattan repülő sárkányára, hogy bolygója végóráján újszülött fiacskáját űrhajónak látszó mózeskosarában a Földre plántálja át, elég röhejes is lenne, ha Superman (Henry Cavill) a Sears áruház csomagküldő szolgálatától rendelne tűt meg cérnát a híres S embléma elkészítéséhez. Superman valóságába nem férnek bele az online rendelések; már csak azért sem, mert szülőbolygójának repülő alkalmatosságai után a Földön, ha lehet, még az előbbinél is fantasztikusabb világ várja. Egy erős férfiakat termő, pajtaszagú világ, melyben Kevin Costner mint az atyai szeretet kisgazda szobra a farmélet legfőbb értékeit plántálja át a félig emberként, félig istenként cseperedő fiúra. Ezek sorrendben a következők: jóság, jóság, önfeláldozás és jóság. Kansas romlatlan levegőjébe persze hamar belerondítanak a setét intergalaktikus érdekek; a hátsó udvarba űrhajó ereszkedik, amibe a tisztaszoba is beleremeg, s nem is éli túl a sátáni Zod tábornok (a vicsort vicsorra halmozó Michael Shannon) által kisvártatva beindított világégést. A pajtában is kár keletkezik, de Nolanék tudják, hol a határ, és repülő tehenet például nem mutatnak (ámbár templombelsőt igen, ami ebben a műfajban majdnem ugyanaz).

A repülés Superman reszortja marad, és ebben Zack Snydernek alkalma nyílik kibontakoztatni azon erényeit, amelyekért kiválasztották a rendezői feladatra.

Forgalmazza az InterCom

Neked ajánljuk