Film – Verzió 2013

Az imposztor

  • borz
  • 2013. december 1.

Film

Az embernél nincs rejtélyesebb. Rosszul elfojtott bűntudat ide, kognitív disszonancia oda, megmagyarázható-e az a képtelenség, hogy egy texasi család a 13 évesen eltűnt szőke, kék szemű, szívarcú kisfiuk gyanánt elfogad egy 23 éves, fekete hajú és szemű, arab apától született, francia anyanyelvű fiatal férfit?

Az ál-Nicholas is elég cifra eset, de az ő motivációit legalább értjük: hányatott, szeretetlen életét árvaháztól árvaházig szökdösve, vándorolva töltötte szerte Európában, mindig másnak adva ki magát, hogy figyeljenek rá és gondoskodjanak róla. Közben nagykorúvá vált, ami megnehezítette az üzletmenetet, de addigra már hatalmas rutint szerzett az alakoskodásban, megtanult pár nyelvet, kiismerte a gyerekvédelmi intézmények működését és a gyámügyesek észjárását, rájött, mit hisznek el legkönnyebben (gyerekrablás, lelki terror, kínzás, szexuális abúzus). Ám ez mind nem lenne elég, ha a Barclay család nem ölelné kebelére a három év távollét alatt igencsak megemberesedett, erős akcentussal beszélő és megbarnult szemű gyermeket.

Többet nem árulhatok el, Bart Layton ugyanis szabályos doku-thrillert rendezett a hajmeresztő sztoriból, rekonstruált és újrajátszatott jelenetekkel, hajtűkanyarok után váratlan fordulatokkal, a főszereplőknél semmivel sem kevésbé rejtélyes mellékalakokkal, egy élénk fantáziával megáldott, paranoid magánnyomozóval az élen, akinek nyilván lettek volna még bomba ötletei, ha másfél óra múlva szerencsésen véget nem ér a film. A néző meg szédül, a fejét fogja, és nem tudja, sírjon vagy nevessen, mert ez az a határ, ahol tényleg megáll az ész.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.